Behajthatatlanná vált követelésekre jutó áfa visszatérítése 2020-tól - adóblog.hu

Behajthatatlanná vált követelésekre jutó áfa visszatérítése 2020-tól

Régóta sérelmezik a magyar vállalkozások, hogy az általuk teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének áfa tartalmát akkor is be kell fizetniük az államkasszába, ha a vevő a bruttó ellenértéket egyáltalán nem fizette meg. Mivel a megfizetett áfa visszaigénylésére eddig nem volt szabályozott lehetőség, a termék értékesítőjének, a szolgáltatás nyújtójának komoly likviditási nehézségei keletkezhettek, tekintve, hogy ez esetben nem csak a meg nem fizetett nettó ellenérték, de az áfa is komoly pénzügyi veszteséget jelentett.

Kedvező változás 2020. január 1-től, hogy a behajthatatlan vevőkövetelésekre jutó megfizetett áfa az adóalap utólagos csökkentésével, önellenőrzés keretében visszaigényelhetővé válik. Ez a szabályozás mindazon vállalkozásokat érintheti, amelyek rendelkeznek a múltban keletkezett, ki nem fizetett követeléssel.

A jövő évben hatályos Áfa törvény átmeneti rendelkezésének 332. §-a értelmében a behajthatatlan követelés jogcímén történő adóalap csökkentésének lehetősége 2015. december 31. után teljesített ügyletek esetében alkalmazható.

Fontos azonban tudni, hogy szigorúan szabályozott törvényi feltételeknek kell megfelelni. Az áfa törvény értelmező rendelkezéseibe 2020. január 1-től beiktatásra kerül a behajthatatlan követelés definíciója, tehát a törvény megmondja, hogy mit tekint behajthatatlan követelésnek.

Az Áfa törvény 259. § 3/A. pontja alapján behajthatatlan követelés:

termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás alapján keletkezett, követelésként fennálló ellenérték vagy részellenérték adót is tartalmazó összege, amelyet a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója ekként számol el nyilvántartásában az alábbi okok valamelyike alapján:

  1. a követelésre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet vagy a talált          fedezet azt csak részben fedezi,
  2. a követelést a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedte,
  3. a követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább 2 év telt el,
  4. a követelésre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet;

Látható, hogy az Áfa törvény a számviteli szabályoktól eltérően, szűkebben definiálja a behajthatatlan követelés fogalmát, így erre az adóalap utólagos csökkentésekor mindenféleképpen figyelni kell. Külön, az Áfa törvény szerinti behajthatatlan követelések alátámasztását célzó nyilvántartás vezetése szükséges, tekintve, hogy a számviteli nyilvántartás nem elégséges.

Az adó alapjának utólagos csökkenéséről az Áfa törvény 77. §-a rendelkezik. A jelen témánk szempontjából e § (7)-(10) pontjaiban megfogalmazottak különösen érdekesek, mivel itt mondja ki a törvény, hogy az adó alapja utólag akkor csökkenthető a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészének vagy részének adót nem tartalmazó összegével, ha az alábbi feltételek mindegyike együttesen teljesül.

A feltételek az alábbiak:

1) Az ügyletben résztvevők, (eladó-vevő) független felek,

2) A vállalkozás előzetesen írásban tájékoztatta a vevőjét a követelés behajthatatlanként történő elszámolásáról,

Az előzetes írásbeli értesítésnek legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

  1. a behajthatatlan követelésként történő elszámolás oka,
  2. azon számla sorszáma, amely az adóalap-csökkentéssel érintett termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást tartalmazza,
  3. a behajthatatlan követelés összege (ellenérték vagy részellenérték, valamint az arra jutó adó összege szerinti bontásban), és
  4. nyilatkozat arról, hogy a c) pont szerint megjelölt ellenérték adót nem tartalmazó összegével az adóalany az adó alapját utólag csökkenti.

3) Az ügylet résztvevői (eladó-vevő) nem állnak csőd- vagy felszámolási- kényszertörlési eljárás alatt a behajthatatlan követeléssel érintett bevallás benyújtásának időpontjában,

4) A vevő az ügylet eredeti teljesítésének időpontjában nem áll csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt,

5) A vevő nem szerepel a nagy összegű adóhiánnyal vagy a nagy összegű adótartozással rendelkezők adóhatóság holnapjáról lekérdezhető adatbázisában a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában és az azt megelőző egy évben,

6) A vevő adószámát nem törölték,

7) az adóhatóság a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjáig nem adott tájékoztatást az adóalany részére a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adókötelezettsége teljesítésének megkerüléséről

8) a behajthatatlan követelés ellenértéke megtérítésének esedékessége óta legalább egy év eltelt, és

9) a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke más módon nem térült vagy térül meg.

Érzékelhető, hogy komoly felkészülést, körültekintést igényel a vállalkozások részéről a behajthatatlan követelés fogalmának, valamint a feltételeknek való megfelelés, ezért a visszaigénylési döntés meghozatala előtt ajánlott szakemberrel konzultálni.


Leave a Reply