SZÉP-kártya adózása 2019-ben a munkáltató-munkavállaló viszonylatában - adóblog.hu

SZÉP-kártya adózása 2019-ben a munkáltató-munkavállaló viszonylatában

A munkáltatók SZÉP-kártyára történő utalásai béren kívüli juttatásnak minősülnek, amely után a közterhek – személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó) a munkáltatót terheli. Ez tehát azt jelenti, hogy e jövedelemjuttatással összefüggésben a magánszemélynek nincs adófizetési kötelezettsége, azt bevallania sem kell. [69. § (1) bekezdés]

A legfontosabb jogszabályhelyek:

„71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya

  1. a) szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 225 ezer forint támogatás;
  2. b) vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 150 ezer forint támogatás;
  3. c) szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 75 ezer forint támogatás.”

„70. § (7) Egyes meghatározott juttatásnak minősül

  1. a) a 71. § (1) bekezdés szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része;
  2. b) a 71. § (1) bekezdés szerint – az ott meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan – az adóévben biztosított juttatások együttes értékének az éves rekreációs keretösszeget meghaladó része;
  3. c) a 71. § (2) bekezdés a) pont szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része;
  4. d) a 71. § (2) bekezdés b) pont szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része.

(8) A (7) bekezdés b) pont alkalmazásában az éves rekreációs keretösszeg

  1. b) más munkáltató esetében
  2. ba) évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;
  3. bb) a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;
  4. bc) évi 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg”.

„69. § (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. §], valamint a béren kívüli juttatások [71. §] után az adó a kifizetőt terheli.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja

  1. a) béren kívüli juttatás esetében az előzőek szerinti jövedelem,
  2. b) béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások esetében az előzőek szerinti jövedelem

1,18-szorosa”.

Az adómértékek.

Személyi jövedelemadó:                               15 %

Szociális hozzájárulási adó:                          17,5 %

Béren kívüli juttatások esetében:                   32,5 %

Egyes meghatározott juttatások esetében:     38,35 %

A kedvező adózás mellett adható juttatásoknál tehát fokozottan figyelni kell az értékhatárokra.


Leave a Reply