Az év vége közeledtével a munkáltatók teendőinek egyike a munkavállalók szabadságolási ütemtervének és tényleges szabadságainak áttekintése. E cikkben a 2019. évben még ki nem vett szabadság napjainak törvény szerint megengedett következő évre való átvitelének lehetőségét vizsgáljuk meg röviden. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 115. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a munkavállalónak Read the full article…
Az év utolsó hónapjában, decemberben a vállalkozások túlnyomó többsége szervez munkavállalói, illetve üzleti partnerei számára karácsonyi programot, ahol a meghívottakat vendégül látják, szórakoztató műsort biztosítanak részükre. A kérdés az, hogy a felmerülő költségtételeken kívül milyen további ráfordításelem merülhet fel. Egy céges karácsonyi parti főleg a vendéglátásról szól, ahol az esemény alkalmával ingyenesen, vagy kedvezményesen látják Read the full article…
Régóta sérelmezik a magyar vállalkozások, hogy az általuk teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének áfa tartalmát akkor is be kell fizetniük az államkasszába, ha a vevő a bruttó ellenértéket egyáltalán nem fizette meg. Mivel a megfizetett áfa visszaigénylésére eddig nem volt szabályozott lehetőség, a termék értékesítőjének, a szolgáltatás nyújtójának komoly likviditási nehézségei keletkezhettek, tekintve, hogy ez esetben Read the full article…
A munkáltatók SZÉP-kártyára történő utalásai béren kívüli juttatásnak minősülnek, amely után a közterhek – személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó) a munkáltatót terheli. Ez tehát azt jelenti, hogy e jövedelemjuttatással összefüggésben a magánszemélynek nincs adófizetési kötelezettsége, azt bevallania sem kell. [69. § (1) bekezdés] A legfontosabb jogszabályhelyek: „71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül – ha Read the full article…
Akkor, amikor a belföldi adóügyi illetőséggel rendelkező magánszemély magasabb értéken értékesíti belföldi üzletrészét, mint amilyen értéken azt megszerezte, főszabály szerint árfolyamnyereségből származó jövedelme keletkezik. Az árfolyamnyereségből származó jövedelem a tőkejövedelmek körébe tartozik és az értékpapírok átruházásához kapcsolódik. Az értékpapír konkrét fogalmi meghatározását a Ptk. tartalmazza, de a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a Read the full article…