A jogalkotó rendelete által az alábbiak szerint növekszenek a SZÉP kártyán nyújtható béren kívüli juttatások összegei.
2020. évben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 71. §(1) bekezdésétől eltérően a Széchenyi Pihenő Kártya
a) szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forint,
b) vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forint,
c) szabadidő alszámlájára utal utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer forint
összegig minősül béren kívüli juttatásnak.
Amennyiben a munkáltató költségvetési szerv:
a) évi 400 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;
b) a 400 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául
szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak
az év egy részében áll fenn;
c) évi 400 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg;
Más munkáltató esetében:
a) évi 800 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;
b) a 800 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául
szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak
az év egy részében áll fenn;
c) évi 800 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.
Kiemeljük, hogy a szociális hozzájárulási adó kötelezettség nem terheli a Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget.
A hivatkozott mentesség a 2020. április 22. és a 2020. június 30-ig adott juttatások tekintetében alkalmazható.
A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának kerete, illetve cafetéria-juttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten adott juttatások együttes nettó összege – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a 2020. évben nem haladhatja meg a 400 000 forintot.
Idegenforgalmi adó
2020. 04. 22. és 2020. december 31-ig terjedő időszakban eltöltött vendégéjszaka utáni idegenforgalmi adót az adó alanyának nem kell megfizetnie, az adó beszedésére kötelezettnek nem kell beszednie, befizetne, a megállapított, de be nem szedett adót azonban be kell vallania az adóhatósághoz. Nem kell bevallani a megállapított adót, ha annak összege nulla.
A bevallott, de meg nem fizetett adónak megfelelő összegű vissza nem térítendő költségvetési támogatásra a települési önkormányzatok válnak jogosulttá.
Vissza nem térítendő támogatást igényelhet a települési önkormányzat az illetékességi területén bevallott, de meg nem fizetett idegenforgalmi adó összegével egyező összegben. A negyedévi összegre vonatkozó igénylés a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által üzemeltetett elektronikus rendszerben nyújtható be, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig. A kapott támogatások elszámolása a 2020. évi éves költségvetési beszámoló keretében történik, és ennek keretében érvényesíthető a 2020. utolsó negyedévi összegre vonatkozó igény is. A támogatás folyósítása előfinanszírozás formájában, a nettó finanszírozás keretében történik. Az ilyen módon folyósított támogatás esetében támogatói okiratot nem kell kibocsátani.
Adóigazgatási szabályok
A veszélyhelyzet ideje alatt végzett és az azt követő minősítés alapján az adózó megbízható adózói minősítése nem szüntethető meg a veszélyhelyzet ideje alatt, vagy az azt követő harminc napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt a terhére megállapított adókülönbözetre való hivatkozással.
A veszélyhelyzet ideje alatt végzett, és a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napot magában foglaló negyedévet követő minősítés alapján az adózó megbízható adózói minősítése nem szüntethető meg, a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő harminc napon belül megindított végrehajtási eljárásra való hivatkozással sem.
A veszélyhelyzet ideje alatt végzett és az azt követő minősítés során az állami adó- és vámhatóság a kockázatos adózónak minősítési eljárásban figyelmen kívül hagyja a veszélyhelyzet ideje alatt, vagy az azt követő harminc napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt az adózó terhére megállapított adókülönbözetet.
A fizetési halasztás, részletfizetés engedményezése és az automatikus részletfizetési kedvezmények szerinti kedvezményeken túl, az adóhatóság az adózónak és az adó megfizetésére kötelezett személynek a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott, legfeljebb öt millió forint összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb hat havi pótlékmentes fizetési halasztást, vagy legfeljebb tizenkét havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez, ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja vagy valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza.
Az adóhatóság a nem természetes személy adózónak és az adó megfizetésére kötelezett személynek a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére az őt terhelő adótartozást egy alkalommal, legfeljebb húsz százalékkal, de ötmillió forintot meg nem haladó összegben mérsékli, ha az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené. Az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető. A fennmaradó összegre pótlékmentes fizetési halasztás és részletfizetés nem engedélyezhető.
A nagyösszegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzététele során az állami adó- és vámhatóság figyelmen kívül hagyja a veszélyhelyzet ideje alatt és az azt követő harminc napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt az adózó terhére megállapított adóhiány és jogkövetkezmény összegét.
A nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételére a veszélyhelyzet ideje alatt végzett és a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik nap negyedévét követő közzététel során az állami adó- és vámhatóság figyelmen kívül hagyja a veszélyhelyzet ideje alatt és az azt követő harminc napon belül esedékes adótartozást.
Az adózó a veszélyhelyzet ideje alatt és a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig mentesül a kockázati biztosíték nyújtása alól a kockázatos termékkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység miatti EKAER szám megállapítása során.
Az állami adó- és vámhatóság az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer működésével összefüggésben az EKAER bejelentésekhez kapcsolódóan haladéktalanul, hivatalból intézkedik az e rendelet hatálybalépését megelőzően az elkülönített letéti számlára befizetett kockázati biztosíték összegének az adózó részére történő visszautalása, illetve a vállalt garancia felmondásához szükséges hozzájárulásának a pénzintézet részére történő továbbítása iránt.
Az EKAER rendelet egyedi mentességre vonatkozó szabályaitól eltérően az útszakasz mentesítésre vonatkozó engedély érvényessége a veszélyhelyzet ideje alatt végig fennáll, a feltételek fennállását a veszélyhelyzet ideje alatt vizsgálni nem kell.
Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság fennállása
A veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult. Ebben az esetben 2020. május 1-jétől a munkáltató – a tárgyhót követő hónap 12. napjáig – egészségügyi szolgáltatási járulékot állapít meg, vall be és fizet meg az a munkavállaló után. Az állami adó- és vámhatóság a munkáltató kérelmére engedélyezi, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék megállapított és bevallott összegét a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig fizethesse meg.
