Újabb vészhelyzeti intézkedéseket vezettek be Magyarországon, kedvezmények és könnyítések
- Elvitelre vagy házhoz szállítással értékesített étel-és italforgalom 5%-os adókulcsa
A Magyar Közlöny 246. számában megjelent az egyes, a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó gazdasági szabályokról szóló 498/2020. (XI. 13.) kormányrendelet, amely a védelmi intézkedések miatt vendégeket jelenleg nem fogadó éttermek elvitelre készülő ételeinek áfáját 5 százalékra csökkenti.
A védelmi intézkedés hatályának időtartama (ld. 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet szerint) alatt az általános forgalmi adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka azon elvitelre vagy házhoz szállítással értékesített étel- és italforgalomra, mely étkezőhelyi vendéglátás keretében történő értékesítés esetén 5 százalékos áfakulcs alá esik.
Az 5 százalékos áfakulcs alkalmazására abban az esetben kerülhet sor, amennyiben a termékértékesítőnél étkezőhelyi vendéglátásban helyben készített étel-, nem alkoholtartalmú italforgalom szolgáltatás nyújtásának feltételei a védelmi intézkedés elrendelését és hatályba lépését megelőzően fennálltak, illetve annak hiányában fennállnának.
Az 5 százalékos adómérték nem alkalmazható az ügylettel összefüggő szállítással kapcsolatos díjra.
A rendelet a kihirdetést követő napon, azaz 2020. november 14-én lépett hatályba.
- Lejáró okmányok érvényességének meghosszabbítása
A Magyar Közlöny 246. számában megjelent a veszélyhelyzet idején az okmányokra, továbbá az ügyintézésre vonatkozó egyes szabályok megállapításáról szóló 500/2020. (XI. 13.) kormányrendelet.
A veszélyhelyzet ideje alatt a magyar hatóság által kiállított, Magyarország területén hatályos, lejáró hivatalos okmányok – ideértve különösen a forgalmi engedélybe bejegyzett műszaki érvényességi idejét, illetve a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 89. § (1) bekezdése szerint meghosszabbított érvényességű okmányokat is – a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig érvényesek.
A fentiek szerint lejáró okmány pótlásának nincs helye.
A meghosszabbított, új érvényességi időt a nyilvántartásba nem kell bejegyezni és az okmányon nem kell feltüntetni.
A veszélyhelyzet hatálybalépését követően a veszélyhelyzet ideje alatt lejáró, kiadott, tartózkodásra jogosító okmányok, valamint a letelepedési engedély és bevándorlási engedély okmányok érvényességi ideje – a rövid időtartamú beutazásra jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum okmányok kivételével – a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. nap.
- Ügyfélkapu felhasználónév kezelése
Az ügyfélkapu-regisztrációval már rendelkező felhasználó regisztrációhoz tartozó felhasználónevének megismerését a 1818 Kormányzati Ügyfélvonal telefonon keresztül biztosítja.
Ez abban az esetben hasznos, ha az Ügyfél elfelejtette a felhasználónevét és szeretné újra használni az ügyfélkaput.
- Ingyenes internet-hozzáférési szolgáltatás biztosítása
A Magyar Közlöny 247. számában megjelent a veszélyhelyzet ideje alatt a digitális oktatással érintett családokat segítő intézkedésekről szóló 501/2020. (XI. 14.) kormányrendelet.
A helyhez kötött internet-hozzáférési szolgáltatás 30 napra ingyenesen vehető igénybe a köznevelésben és a szakképzésben, nappali rendszerű nevelés-oktatásban és szakmai oktatásban, a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedésekről szóló kormányrendelettel összhangban elrendelt tantermen kívüli, digitális munkarendben működő középfokú iskolával fennálló jogviszonyra tekintettel.
Az ingyenes igénybevételre jogosultak:
a) az előfizetéssel rendelkező tanuló vagy helyette előfizetéssel rendelkező törvényes képviselője, vagy az a személy, akinek előfizetését a jogosult tanuló vagy törvényes képviselője erre jogosító jogcím alapján használja;
b) az előfizetéssel rendelkező pedagógus vagy oktató, vagy az a személy, akinek előfizetését a jogosult pedagógus vagy oktató erre jogosító jogcím alapján használja
(a továbbiakban együtt: jogosult).
A jogosult lakóhelye, tartózkodási helye vagy szálláshelye szerinti helyek közül egy jogosultság alapján csak egy helyen veheti a szolgáltatást ingyenesen igénybe.
Az ingyenes szolgáltatásra való jogosultság a jogosultat
- a rendelet hatályba lépését megelőző napon fennálló szerződési feltételek szerint vagy
- új előfizetői szerződés megkötése esetén illeti meg.
A szolgáltató 2020. december hónapban kibocsátásra kerülő számlában a kedvezményt jóváírja.
A jogosult az ingyenes szolgáltatás igénybevételére vonatkozó igényét – lehetőség szerint elektronikus úton – jelezze a szolgáltató felé.
A jogosult büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik a szolgáltató felé, hogy az ingyenes szolgáltatás igénybevételének feltételei fennállnak.A joosultság megszűnik bármely jogosultsági feltétel megszűnése esetén.
A rendelet kihirdetését követő napon, 2020. november 15-én lépett hatályba
A Telekom-nál már látszik a kapcsolódó oldal:
https://www.telekom.hu/lakossagi/segitunk/havidijmentesseg
- Adófizetési kedvezmény, bértámogatás és szálláshely-szolgáltatással összefüggő rendelkezések
A Magyar Közlöny 2020. évi 242. számában jelent meg a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. kormányrendelet.
5.1. Adófizetési kedvezmény és ágazati bértámogatás
A fennálló szociális hozzájárulásiadó-fizetési kötelezettséget 2020. november hónapra vonatkozóan nem kell teljesíteni a kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében.
Nem keletkezik szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége novemberben a hozzájárulás fizetésre kötelezettnek.
Rehabilitációs hozzájárulás fizetésre kötelezett kifizető egy hónapra arányosan jutó hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól mentesül, azzal, hogy a rehabilitációs hozzájárulásra a fizetésre kötelezett a 2020. évben további előleget nem fizet.
A kisvállalati adóalany, e tevékenységével összefüggésben novemberben történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét.
A korlátozások miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások, azaz a vendéglátás, szabadidős tevékenység szolgáltatást nyújtó munkaadók részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy bruttó munkabére 50 százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható, legfeljebb a legkisebb munkabér 150 %-áig, amennyiben
a) a támogatás időtartamának utolsó napján, tehát november 30. napján a munkavállaló jogviszonya fennáll, és
b) a munkaadó a munkavállaló részére munkabért megfizeti és
c) december 31. napjáig a munkaviszony közös megegyezéssel nem szűnik meg.
A vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó kérelmeket legkésőbb december 11-ig kell az állami foglalkoztatási szervként eljáró megyei (fővárosi) kormányhivatalhoz kell benyújtani. Ha a munkavállaló foglalkoztatására több foglalkoztatási helyen kerül sor, a támogatás iránti kérelmet a munkaadó választása szerinti foglalkoztatási helynek (ami lehet a munkaadó székhelyén vagy telephelyén) megfelelő illetékes kormányhivatalnál kell benyújtani.
A fenti adókedvezményekre és bértámogatásra a tényleges főtevékenységként
1. Éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR 5610) tevékenységet,
2. Rendezvényi étkeztetés (TEÁOR 5621) tevékenységet,
3. Italszolgáltatás (TEÁOR 5630) tevékenységet,
4. Filmvetítés (TEÁOR 5914) tevékenységet,
5. Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR 8230) tevékenységet,
6. Sport és szabadidős képzés (TEÁOR 8551) tevékenységet,
7. Előadó-művészet (TEÁOR 9001) tevékenységet,
8. Előadó-művészetet kiegészítő (TEÁOR 9002) tevékenységet,
9. Művészeti létesítmények működtetése (TEÁOR 9004) tevékenységet,
10. Múzeumi tevékenység (TEÁOR 9102) tevékenységet,
11. Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 9104) tevékenységet,
12. Sportlétesítmény működtetése (TEÁOR 9311) tevékenységet,
13. Sportegyesületi tevékenységet (TEÁOR 9312) tevékenységet,
14. Testedzési szolgáltatás (TEÁOR 9313) tevékenységet,
15. Egyéb sporttevékenység (TEÁOR 9319) tevékenységet,
16. Vidámparki, szórakoztatóparki (TEÁOR 9321) tevékenységet,
17. Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 9604) tevékenységet, vagy
18. M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenységet (TEÁOR 9329) tevékenységet
folytató kifizetők jogosultak.
Tényleges főtevékenységnek e rendelet alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyből a kifizetőnek, kisvállalati adóalanynak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30 százaléka származott.
Az adófizetési kedvezmények igénybevételének feltétele, hogy a kifizető az e rendelet hatálybalépésekor már fennálló munkaszerződés szerinti munkabérfizetési kötelezettségének eleget tesz, és a munkaszerződéseket felmondással nem szünteti meg 2020 novemberében.
A mentesség igénybevételének feltétele, hogy
a) a kifizető a munkavállalót a veszélyhelyzetre való tekintettel elbocsájtotta volna,
b) a kifizető a mentesség iránti igényét bejelenti az adóhatósághoz.
5.2. Szálláshely-szolgáltatással összefüggő rendelkezések
A kedvezmény igénybevételére jogosultak azok, akik tényleges főtevékenységként
a) Szállodai szolgáltatás (TEÁOR 5510) tevékenységet,
b) Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR 5520) tevékenységet,
c) Kempingszolgáltatás (TEÁOR 5530) tevékenységet, vagy
d) Egyéb szálláshely szolgáltatás (TEÁOR 5590) tevékenységet folytatnak.
A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (a továbbiakban: NTAK) regisztrált szálláshelyek esetében az állam megtéríti a szálláshely-szolgáltató részére az NTAK-ban 2020. november 8. napjáig regisztrált foglalások után számított nettó bevétel 80 százalékát.
A megtérítés feltétele, hogy
a) a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen 2020. november 8. napján foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát 2020. novemberben fenntartja,
b) a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen foglalkoztatott munkavállalók bérét a munkavállalók részére kifizeti,
és
c) a megtérítendő összeg számításának alapját azok a regisztrált foglalások képezik, amelyek az e rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belüli időszakra vonatkoznak.
A támogatás igénylésének részletes szabályait külön kormányrendelet határozza meg.
6. A veszélyhelyzet időtartama alatt biztosított teszt adózása
Ha a munkáltató a munkavállalók részére a koronavírus-világjárvány miatt elrendelt veszélyhelyzet időszakában, azaz 2020. március 11. és június 17. között ingyenesen biztosította a koronavírusteszt lehetőségét, akkor a juttatás adókötelezettségének meghatározására alkalmazni lehetett a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stabtv.) 28/A. §-ában foglalt rendelkezéseket. A veszélyhelyzet újbóli bevezetése miatt erre ismét lehetősége van.
E szabályok alapján a juttatás után nem kell teljesíteni az adójogszabályok szerinti fizetési kötelezettséget, ha a juttatásra
- a katasztrófahelyzet, veszélyhelyzet időtartama alatt,
- a katasztrófahelyzet, veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából,
- a katasztrófahelyzetben, veszélyhelyzetben lévők számára,
- ingyenesen
került sor.
Az adómentesség feltétele továbbá, hogy a juttató bejelentse a juttatást (termékátadást, szolgáltatásnyújtást) a juttatás napjától számított 60 napon belül, a nyújtott szolgáltatás és átadott termék megnevezésével, mennyiségének megjelölésével a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos ügyben illetékes adóhatósághoz. Az erre szolgáló nyomtatvány-minta elérhetősége: https://www.nav.gov.hu/data/cms525258/Ingyenes_termekatadas_szolgaltatas_nyujtas_bejelent_lap_minta.docx
Ha az eset összes körülményének figyelembevétele alapján a koronavírusteszt biztosítása során a Stabtv. 28/A. §-ában foglalt feltételek nem állnak fenn – azaz, ha a juttatás nem a veszélyhelyzetben levő munkavállalók részére, illetve nem a veszélyhelyzet ideje alatt, a veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából történik –, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 4. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés azon kitételét lehet alkalmazni, amelyből következően nem keletkezik adóköteles bevétel a biztonságot és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása esetén.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 51. § (4) bekezdése alapján a munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. Az Mt. említett szabályával összhangban rendelkezik a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 2. §(2)-(3) bekezdése és 4. §-a is.
Ha a munkáltató az Mt. és az Mvt. szerinti általános kötelezettségének teljesítése érdekében rendeli el a munkavállalónak a koronavírusteszt elvégzését, illetőleg a koronavírusteszt az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek biztosításához szükséges, úgy annak költségeit a munkáltató köteles viselni (téríteni). Ezért ebben az esetben alkalmazandók az Szja tv. fent hivatkozott rendelkezései, és sem a munkáltatónak, sem a magánszemélynek (munkavállalónak) nem keletkezik adókötelezettsége.
7. Védekezéshez kapcsolódó termékek átadása
Az áfatörvény 259. § 9. pontja szerint kis értéknek minősül, ha a juttatott vagyoni előny értéke nem haladja meg az 5000 forintnak megfelelő pénzösszeget, amelyet a termék átengedéskori – adót is tartalmazó – szokásos piaci árának alapulvételével kell megállapítani.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (ÁFA tv.) 11. § a (3) bekezdés b) pontja értelmében nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, ha az adóalany – vállalkozásának céljára tekintettel – más tulajdonába ingyenesen enged át árumintát és kis értékű terméket.
A kis értékű termék átadása (például kesztyűk, maszkok, vitaminok stb.) tehát nem jár áfafizetési kötelezettséggel, akkor sem, ha az előzetesen felszámított áfát levonták.
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Stab. tv.) 28/A. § (1) bekezdése értelmében veszélyhelyzet esetén, annak időtartama alatt, a veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából az ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenységet, a katasztrófahelyzetben lévők számára ellenszolgáltatás nélkül nyújtott szolgáltatást, termékátadást vállalkozási, gazdasági tevékenységi körben kifejtett tevékenységnek kell tekinteni. Ebben az esetben az ingyenes termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások gazdasági tevékenységnek minősülnek, így a beszerzés áfája az áfatörvény 120. §-a alapján levonásba helyezhető.
A Stab. tv. következtében áfakötelessé váló ügyletek tekintetében az áfafizetési kötelezettséget a Stab. tv. 28/A. § (2) bekezdése értelmében nem kell teljesíteni, ha az adóalany az ingyenes ügylet vonatkozásában bejelentést teljesít termékátadásról, szolgáltatásnyújtásról a nyújtott szolgáltatás és átadott termék megnevezésével, mennyiségének megjelölésével az illetékes adóhatósághoz.
Az erre szolgáló nyomtatványminta elérhetősége:
Jelenleg nem sikerült a NAV-tól tájékoztatást kapni arról, hogy a kisértékű átadásokat is be kell-e jelenteni, vagy csak az ezt meghaladókat.
FIGYELEMFELHÍVÁS !!!
Tekintve, hogy a veszélyhelyzet alatt (máskor is 😊) a jogszabályok folyamatosan változhatnak, adott kedvezmény, helyzet értékelésekor, igénybevételekor át kell tekinteni, mi az aktuális rendelkezés.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a kapcsolódó jogalkalmazás gyakorlatlansága miatt a konkrét esetben is derülhetnek ki információk a helyzet, ügylet kezeléséről.
