A 2020. évi LXXVI. törvény 2021. január 1. napjától kezdődő hatállyal módosította a 2012. évi CXLVII. (KATA tv.) törvénynek a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló részét. A következőkben bemutatjuk a fontosabb változásokat, dőlt betűvel jelölve a törvényben nem szereplő gyakorlati kiegészítéseket.
A többes katázás megszünése
Az állami adó-és vámhatóság a kisadózó vállalkozás által tett, a magánszemély kiadózóként történő bejelentését visszautasítja, ha a magánszermély a nyilvántartásban kisadózóként már szerepel (KATA tv. 2021. január 1. napjától hatályos 7. § (1b.) pontja, illetve a már meglévő bejegyzések közül az elsőt meghagyja és határozattal törli az azt követő bejegyzést (KATA tv. 2021. január 1. napjától 32/E.§)
Ha valaki egyéni vállalkozóként és bt. kültagként egyaránt kisadózóként van bejelenve, akkor egyiket meg kell szüntetni, eldöntve, hogy hol marad KATÁ-s ként. Ha Bt-belit szünteti meg, ettől még maradhat a Bt. kültagja, társasági szerződést nem kell módosítani.
Bevétel kapcsolt vállalkozástól? Akkor 40%-os adóteher
Ha az Art. szerinti kifizető olyan kisadózó vállalkozásnak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási jogviszonyban áll, e juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40 százalékos mértékű adót állapít meg, vall be és fizet meg. Olyan bevallást kell teljesíteni, melyben a kifizető feltünteti a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét is.
Célszerű felülvizsgálni a szerződések résztvevőit, mivel előfordulhat, hogy alvállalkozói megbízást kap pl. a kisadózó vállalkozó a kapcsolt vállalkozástól, akit egy külső fél bízott meg. A külső megbízó a csoport egy másik – nem kisadózó – tagjával áll szerződésben, de a csoporton belül ez a cég a kisadózó vállalkozást bízta meg alvállalkozóként a teljesítéssel. A KATA törvény szempontjából kapcsolt vállalkozás a Tao. tv. 4. § 23. pontja szerinti vállalkozás.
Kapcsolt vállalkozás lehet például, ha bármely két vagy több vállalkozás összefügg Ptk. szerinti közeli hozzátartozó okán/ vagy/és többségi tulajdon révén/ vagy/és szavazati jog más vállalkozásban, vagy/és vezető tisztségviselői összefüggés esetén. Célszerű minden esetben a könyvelővel minősíttetni a helyzetet.
Kapcsolt külföldi vállalkozó megbízó esetén eljárás
Amennyiben a kapcsolt vállalkozás megbízó külföldi jogi személy vagy egyéb szervezet, akkor a kisadózó vállalkozás fizeti meg az onnan származó bevétel 71,42 %-a után a 40%-os adót.
Egy belföldi kifizetőtől származó 3 millió forintot meghaladó éves összegű bevétel
Ha a kifizető tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,
- amely után a kifizető a kapcsolt vállalkozás miatti szabály alapján 40 százalékos adót köteles fizetni,
- amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak,
- amelyet a kifizető a jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak,
- amelyet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerint költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.
Egy belföldi kifizetőtől származó 3 millió forintot meghaladó éves összegű bevétel adójának kezelése
A kifizető az adót elsőként annak a hónapnak a 12. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg, amelyet megelőzően az említett juttatási értékhatárt átlépte, majd a tárgyév minden olyan hónapját követő hónap 12. napjáig, amelyben a kisadózó vállalkozás részére bevételt juttat. A bevallásban a kifizető feltünteti a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét.
A gyakorlatban ez úgy néz ki, ha mondjuk júniusban átlépte a kifizető a három millió forintot, akkor következő hónap 12-éig kell bevallást tennie és az adót megfizetnie. Majd ezt követően minden olyan hónapban, amikor a kisadózó vállalkozás részére bevételt juttat.
Tehát a köznyelvben elterjedt hiedelemmel szemben nem a kisadózó fizeti a 3 millió túllépése után a 40 százalékot, hanem a kifizető. Így a kisadózó és a kifizető közös érdeke az adóoptimalizálás. Viszont érdemes megfontolni, hogy a más konstrukcióra történő váltás nem biztos, hogy jobb. Pl. négy millió forintos megbízás esetén a három millió forinton felüli egy millióra ki kell fizetni 400 eFt-ot, de ez az össz megbízási díjra vetítve tíz százalékot jelent. Természetesen választható más adózási mód, érdemes végigszámolni a lehetőségeket.
Egy külföldi kifizetőtől származó 3 millió forintot meghaladó éves összegű bevétel
Ha a kisadózó külföldi vállalkozástól szerzi a 3 millió forint feletti bevételt, akkor ő (a kisadózó) fizeti a bevétel 71,42 %-a után a 40 %-ot. Itt az adó alapjánál nem kell számításba venni azt a bevételt, ami után a külföldi kapcsolt vállalkozással összefüggésben már megfizette a 40%-ot.
Kötelező tájékoztatás
Új – 2021. január 1. napjától érvényes – elem a szabályozásban, hogy a kifizetővel szerződéses jogviszonyba lépő adózó a szerződés megkötésekor írásban tájékoztatja a kifizetőt arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősül. Az adózó a változást megelőzően – a változás kezdő időpontjával – tájékoztatja a vele szerződéses jogviszonyban álló kifizetőt a kisadózó vállalkozás jogállása megszüntetéséről vagy újrakezdéséről.
Bevallási adminisztráció növekedése
Bővült a bevallási adminisztráció annyiban, ha a kisadózó vállalkozásnak külföldi kifizetőtől (kapcsolttól bármekkora összeg után, nem kapcsolttól 3 millió Ft fölött) bevétel van, akkor a február 25-ig teljesítendő bevallásában havonkénti és kifizetőnkénti bontásban bevallást kell tennie az adóévben az adó alapjába tartozó bevételről, a bevételt juttató személy nevéről és címéről.
Ha a kisadózó vállalkozás év közben szűnik meg, akkor ezt a bevallást a megszűnést követő 30 napon belül kell megtenni.
A Felek közötti 1 millió forintos éves határt átlépő jelentésnél az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, amelyről nem számlát vagy költségelszámolásra alkalmas bizonylatot állít ki.
A bevallás vagy annak megfelelő nyilatkozata során a kisadózó vállalkozás adatot szolgáltat a kapcsolt vállalkozásként bevételt juttató kifizető nevéről és címéről, a naptári évben megszerzett, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, értékhatár nélkül.
A 2021-től bevezetendő, 3 M Ft-os értékhatárok feletti bevételrészekre felszámítandó 40% adó alkalmazásában az eddig kihirdetett szabályok nem tartalmaznak olyan időarányosítási kötelezettséget, mint amilyet az adóévi „kata keret” kiszámításához (a Katv. 8. § (6)) rögzít.
Ugyanígy nincs időarányosítási kötelezettség (korábban sem volt) a kisadózónak juttatott 1 millió forintos adatszolgáltatási értékhatárnál sem, itt is az adóévre vonatkozik az értékhatár.
Célszerű a kisadózó vállalkozás és a megrendelője közötti számlázást és a kapcsolódó fizetési határidőt úgy meghatározni, hogy a 2020-as teljesítések kifizetései ne „lógjanak” át 2021-re. Mivel a KATA törvény alapvetően a pénzügyi teljesítéshez rendeli a bevétel megszerzésének időpontját, a 2020-as teljesítésű, de 2021-ben kifizetett tételek kapásból „eszik” a 3 millió forintos keretet.
Az a kifizető, aki kapcsolt vállalkozásként juttat bevételt a kisadózó vállalkozásnak, vagy nem kapcsoltként az általa juttatott éves bevétel meghaladja a három millió forintot, s ezt terheli a 40%-os adó, a következő év január 31-ig a kifizető tájékoztatja a kisadózó vállalkozást a 40%-os mértékű adó alapjaként figyelembe vett összegről.
Nem változik a KATA tételes adó mértéke
Az itt részletezett százalékos adók megfizetése nem mentesíti a kisadózó vállalkozót a tételes KATA adó (25eFt/50eFt vagy választása szerint 75 eFt/hó) megfizetése alól.
Többes adózás elkerülése
Az év közben már 40%-kal adózott KATA adóalap nem számít bele a 12 millió Ft-os éves keretbe. Ennek követésére azonban mindenképpen javasolt könyvelőt megbízni. Különösen fontos az időarányosítás kezelése, ha a vállalkozás évközben kezd, vagy szűnik meg.
