Magyarország Európai Uniós csatlakozása során, összhangban az akkoriban hatályos 1977/388 EGK irányelvvel, melyet módosított a 2006/112 EK irányelv, bevezetésre került adózásban a pénzügyi képviselet, mint új képviseleti forma. A pénzügyi képviselet nem minősül csodafegyvernek, azonban számos adóoptimalizációs konstrukció alkalmazására biztosít lehetőséget.

A pénzügyi képviselet háttere

A jogalkotó a tőke szabad áramlása alapelvhez igazodva azon külföldi vállalkozások részére, melyek nem az Európai Unión belül letelepedett vállalkozások, azonban belföldi gazdasági tevékenységükkel összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem kötelezettek – tehát magyarországi fióktelepet vagy önálló vállalkozást nem szükséges a tevékenységükhöz alapítani – olyan módon tudják végezni tevékenységüket, hogy az ebből származó adókötelezettségüket adószám birtokában tudják teljesíteni. Ezen külföldi társaságok magyarországi adókötelezettségeik, valamit adókötelezettségeikből származó adminisztrációs feladataik ellátásához pénzügyi képviselőt szükséges alkalmazniuk. A pénzügyi képviselő a magyarországi Adóhatóságnál kérelmezi a külföldi társaság részére az adószámot, bejelenti a képviseletet, illetőleg a későbbiekben ellátja a külföldi társaság adminisztrációs feladatait, valamit képviseli a külföldi társaságot az Adóhatóság előtti eljárások során.

A pénzügyi képviselet feltételrendszere

A pénzügyi képviselő ügyfele adókötelezettségeinek teljesítéséért egyetemlegesen felel, ennek megfelelően a pénzügyi képviselőnek a képviseleti jogosultsághoz bizonyos feltételeknek meg kell felelnie. A pénzügyi képviselet Adóhatósághoz történő bejelentésekor a feltételek fennállását igazolni szükséges, melyek a következőek:

(i) a pénzügyi képviselő jegyzett tőkéje 50 millió forintot eléri, vagy ennek megfelelő mértékű bankgaranciával rendelkezik

(ii) az Adóhatóságnál nyilvántartott köztartozással nem rendelkezik.

A fenti feltételeknek a képviselet teljes időtartama alatt fenn kell állniuk, ellenkező esetben a pénzügyi képviselő a képviseletet nem tarthatja fenn. A fenti szigorú feltételek biztosítják ? együttesen az egyetemleges felelősséggel ? a képviselt külföldi társaság magyarországi adókötelezettségeinek a teljesítését.

A pénzügyi képviselő a külföldi társaság adóügyeiben kizárólagos jogosultsággal jár el, ami azt jelenti, hogy a külföldi társaság önmagát az Adóhatóság előtt nem képviselheti. Gyakorlati példán szemléltetve, egy adóellenőrzés során az adóellenőrök kizárólag a pénzügyi képviselővel tartják a kapcsolatot, a külföldi társaság képviselője nem vehet részt az adóellenőrzésben, részére az Adóhatóság nem szolgáltat információt a vizsgálat menetéről illetve megállapításairól. A pénzügyi képviselő a képviselet létesítését, ill. annak megszűnését 15 napon belül köteles az Adóhatósághoz bejelenteni.

A fentieken kívül a pénzügyi képviselő a képviselt külföldi vállalkozás magyarországi adókötelezettségeivel kapcsolatos iratanyagot elkülönítettek köteles tárolni.

Milyen esetben lehet fióktelep ill. önálló vállalkozás alapítás nélkül Magyarországon tevékenységet folytatni?

A külföldi vállalkozás, amennyiben Magyarországon tevékenységet végez és a társasági adóról szóló törvény illetve ? amennyiben létezik – a külföldi állam és Magyarország közötti kettős adóztatást elkerülő egyezmény szerint nem keletkezik telephelye, fióktelep alapítása nélkül működhet Magyarországon.

A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény szerint a külföldi vállalkozás Magyarországon saját nevében, jövedelem- és haszonszerzésre irányuló vagy eredményező, illetve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény rendelkezései szerint telephely létesítésével is járó üzletszerű gazdasági tevékenységet akkor végezhet gazdálkodó szervezet, fióktelep, önálló vállalkozás alapítási kötelezettség nélkül, ha az:

(i) nevelési-oktatási intézménynél, felsőoktatási intézménynél oktatási tevékenység,

(ii) előadó művészeti tevékenység,

(iii) szakértői tevékenység (a könyvvizsgálói, a könyvelői és a számviteli tevékenység, valamint a jogi szolgáltatás kivételével),

(iv) hivatásos sportolói tevékenység,

(v) külkereskedelmi szerződés teljesítése érdekében végzett építési, szerelési vevőszolgálati tevékenység,

(vi) olyan tevékenység, amely az általa megszerzett belföldön lévő termék értékesítésére, illetve szolgáltatás nyújtására korlátozódik, ha ez személyes jelenlét nélkül és az általa külföldön kibocsátott kereskedelmi kártya felhasználásával történik,

(vii) ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása, ingatlanhoz és természeti erőforráshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadása, értékesítése, apportálása,

(viii) egyéb, olyan üzletszerű gazdasági tevékenység, melynek gazdasági célú letelepedés nélkül végzését törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi.

A fentiekből megállapítható, hogy a jogalkotó a tevékenységek széles tárházát vonultatja fel, amelyek vonatkozásában nem szükséges gazdálkodó szervezet ill. fióktelep alapítása. Fontos azonban kiemelni, hogy minden egyes esetben egyedi vizsgálatot igényel annak megállapítása, hogy szükséges-e az előbbiekben említett vállalkozási forma megalapítása, illetve ha erről már meggyőződtünk akkor milyen adókötelezettségeket eredményez a tevékenység.

Adóoptimalizás

Abban az esetben ha egy adott magyarországi társaság tevékenységét kiszervezzük egy alacsony adókulcsú államba, azonban továbbra is Magyarországon kívánunk tevékenységet végezni a korábban ismertetett tevékenységek vonatkozásában, úgy a külföldi társaság tevékenységét a magyarországi adóregisztráción keresztül folytathatja.

Példaként megemlíthető az adóregisztráción keresztül történő árubeszerzés, majd az áru raktározás nélküli továbbszállítása a vevő részére, amely tranzakció (a részletes szabályok ismertetése nélkül) általános forgalmi adó kötelezettséget eredményez, azonban várhatóan sem társasági adó sem pedig iparűzési adó fizetési kötelezettség nem keletkezik (a külföldi társaság a székhelye szerinti illetőségű államban adózik). A kereskedelmi tevékenységeken kívül számos szolgáltatás esetében is alkalmazható a fenti konstrukció, azonban fontos kiemelni, hogy a tranzakció nem szolgálhat kizárólag adómegkerülést, hiszen ebben az esetben a konstrukciót az Adóhatóság nem rendeltetésszerű joggyakorlásnak minősítheti és megállapíthatja a magyarországi adókötelezettséget. Megfelelő körültekintéssel és szakmai támogatással azonban a konstrukció biztonsággal alkalmazható, biztosítva az adózó részére a várt adóoptimalizációt.

Összefoglaló

A pénzügyi képviselet, valamit az Uniós társaságok adóregisztrációja egyrészt jelentős adminisztrációs terhektől mentesíti az adózókat, hiszen gazdasági szervezet, fióktelep ill. önálló vállalkozás alapítása nélkül lehetséges a magyarországi, valamint Uniós országokban történő operáció, továbbá a megfelelő adózási konstrukció kialakítása esetében adóoptimalizációs konstrukciók kerülhetnek alkalmazásra.