A hatósági tevékenységek adminisztrációs terheinek csökkentése

Az április végén elfogadott Kormányhatározat alapján folyamatban van az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) teljes áttekintése és felülvizsgálata, amelynek célja:
– a tartalmi átfedések kiszűrése, egyes szervek közötti adatátvitel megteremtése, az Uniós elvárásokhoz megfelelő mértékben igazodó adatgyűjtések meghatározására;
– biztosítandó 2013. január elsejével az összes adatgyűjtés elektronikus teljesítése;
– az OSAP mellékleteként jelenjen meg hatásvizsgálati módszertan a vállalkozások adminisztrációs terheinek felmérésére, mely az érintettek bevonásával készül és a következő évi OSAP vállalkozói lekérdezéséhez, szervezéséhez alapelveket jelöl ki.
18. A fővárosi és megyei kormányhivatalon belül intézendő ügyek esetében a szak-hatósági állásfoglalások idejét az ügyintézési határidő foglalja magába, ezáltal a vállalkozások, ha csak a kormányhivatallal állnak kapcsolatban 30 napon belül megkaphassák az engedélyeket.
19. Kérhető hatósági ellenőrzés: A vállalkozások kérhessék magukra a hatósági ellen-őrzés lefolytatását, ezáltal erősítve a hitelességüket. Az önállóan kezdeményezett ellenőrzések esetén a feltárt mulasztások megszüntetésének előírása mellett csak kirívó esetekben történhessen meg bírság vagy a működést korlátozó retorzió.
20. Hiteles audit elismerése: Azon vállalkozások, amelyek működését külső, hiteles auditor vizsgálja rendszeresen, azok tevékenységük hitelesített körére az auditor vállalja, a jogellenes magatartás azonnali megszüntetésén túli, felelősséget.
21. A bírságbevételek központosítása: Javasoljuk, hogy a bírságbevételek ne jelenjenek meg sem közvetlenül sem közvetetten a hatóságok költségvetésben, hanem központosított bevételt képezzenek, ezáltal a hatóságok működésének finanszírozása és a bírságolási politikája közti összefüggés teljesen megszűnik.
22. A 30 napos ügyintézési idő 21napra csökkentése 2014-ig.
23. Ügydöntő hatósági felelősségi kör megerősítése: meghatározott ügycsoportok esetén a hatóság maga dönthesse el, melyik szakhatóságot keresi meg az adott el-járás során, majd a beérkezett vélemények alapján a döntést maga hozhassa meg a szakhatósági megállapítások hosszadalmas egyeztetése helyett.
24. Jóhiszemű ellenőrzés: Azon vállalkozások esetében, amelyek jogszerűen, hosszú ideje megbízhatóan működnek, azok rendszeres ellenőrzése és az esetleges vétség szankcionálása méltányosan csökkenjen.
25. Nyilvános (önellenőrzésre használható) ellenőrzési eljárás kialakítása: olyan a hatóság által használt ellenőrzési eljárások nyilvánossá tétele, amelyeket a vállalkozások önmagukra nézvést is használhatnak.
26. Ellenőrzési terv nyilvánossága és társadalmi kontroll lehetőségének megteremtése. Az egyes hatóságok ellenőrzési tervüket, illetve annak megvalósításáról szóló beszámolókat hozzák nyilvánosságra, továbbá készüljön évente jelentés a hatóságok munkájáról és azok vállalkozói megítéléséről, amit a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács is megtárgyal.
27. Olyan visszacsatolási rendszerek, ösztönzők és eljárási szabályok kidolgozása és bevezetése, melyek biztosítják, hogy az elsőfokú hatóság döntése a jogalkotói szándékot torzítatlanul jelenítse meg, annál ne legyen szigorúbb.
28. Összevont ellenőrzés: Amennyiben több hatóság hasonló tevékenységeket ellenőriz, kötelező együttes eljárás javasolt a különböző hatósági szakterületek részéről. Erre a kormányhivatalok kialakítása jó lehetőséget nyújt.
29. Elsőre figyelmeztetés elve: Amennyiben lehet, minimalizálni kell azon lehetőségeket, ahol a jogsértő magatartás megszüntetésén túl azonnali büntetés kivetésére kerülhet sor. A hatóságoknak először a jogszerű magatartás követésére kell felszólítani a vállalkozásokat.