Mértéke: 17,5 %.
Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szoc.ho megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették, akkor a szoc.ho alapjaként a jövedelem 85 %-át kell figyelembe venni. Ilyen eset lehet pl. az önkéntes biztosítópénztártól kapott jövedelem.
Az őstermelőknek nem kell negyedévente bevallaniuk a szocho-előleget, hanem majd az éves szja-bevallásukban rendezik azt. Persze az előleget negyedévente meg kell fizetnie azoknak, akik a tárgyévben lettek őstermelők, vagy bevételük meghaladta a 8 millió Ft-ot, vagy magasabb összegű járulékfizetést választottak, de bevallani majd csak májusban kell ezeket. Az, aki előleg fizetésére kötelezett, tárgyévi költségként számolhatja el a következő év 01.12-ig befizetett szoc.ho-előleget is. Az előleg fizetésére nem kötelezettek által befizetett szoc.ho akkor költség, amikor befizetik. Nem számolhatja el a szoc.ho-t költségként az átalányadózó és a nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő.
A „tanulószerződést” felváltja a „szakképzési munkaszerződés”, és szoc.ho-t sem kell utána fizetni (bár a szoc.ho-törvény olyan bekezdésre hivatkozik [2019. évi LXXX. törvény 86. § (1) bekezdés], amilyen nincs is a rendeletben, de remélhetőleg ezt orvosolni fogják és kijavítják a 85. § (1) bekezdésére).
Az osztalék utáni 17,5 %-os szoc.ho-t egészen addig meg kell fizetni, amíg az szja alapját képező jövedelem (pl. bér, osztalék, bérbeadás jövedelme, vállalkozói kivét, stb.) el nem éri a minimálbér 24-szeresét, vagyis az adófizetési felső határt (így ez a 2019-es 625.800,- Ft-ról 676.200,- Ft-ra emelkedik).
Nem kell szoc.ho-t fizetni
- a saját jogú nyugdíjas személyre (öregségi nyugdíjkorhatárt betöltöttek, 40+-os hölgyek) tekintettel,
- a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozónak,
- a hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott után,
- ingatlan bérbeadása után.
Az egyéni és társas vállalkozónak a 17,5 % szoc.ho-t havonta ugyanúgy legalább a minimálbér 112,5 %-a után meg kell fizetnie, mint eddig. Ez nem vonatkozik a legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkezőkre, gyermekgondozást segítő ellátásban részesülőkre, mert ők csak a tényleges kivét után fizetik a szoc.ho-t.
A tételes költségelszámolást választó mezőgazdasági őstermelők (ha nincs 36 órás munkaviszonyuk), az előző év bevétel 4 %-a után fizetik a 17,5 % szoc.ho-t.
Szoc.ho-kedvezmény az alábbi munkavállalók után jár:
- Szakképzettséget nem igénylő munkakörökben (FEOR 9-es) és mezőgazdasági munkakörben (FEOR 61, 7333 és 8421) foglalkoztatottak esetében max. a minimálbér után érvényesíthető 9,75 % kedvezmény.
- Munkaerőpiacra lépők (pályakezdők, tartós álláskeresők, anyasági ellátásból visszatérők) után az első 2 évben nem kell szoc.ho-t és szakképzési hozzájárulást fizetni, a 3. évben pedig 9,75 % szoc.ho-kedvezmény vehető rájuk igénybe max. a minimálbér összegéig.
- Legalább 3 gyerekkel családi pótlékra jogosult, munkába visszatérő nő után érvényesíthető a minimálbér alapulvételével kedvezmény (az első 3 évben nem kell fizetni szoc.ho-t, a 4-5. évben pedig csak a felét).
- Megváltozott munkaképességű személy (egészségi állapot 60 %-os, vagy annál kisebb, illetve rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesül) esetében a törvény a minimálbér kétszereséig biztosít mentességet a szoc.ho és a szakképzési hj. alól.
A 25 év alatti pályakezdők, tartós álláskeresők, anyasági ellátásban részesülők után a 2018-ban érvényesíthető szoc.ho és szakképzési hj. kedvezményt az érvényesítésre nyitva álló időtartamban továbbra is igénybe lehet venni az eredeti előírások szerint.
2019-től megéri saját jogú nyugdíjast munkaviszonyban alkalmazni, mivel az ő bruttó béréből csak 15 % szja-t kell vonni (a többiektől 33,5 % adót, járulékot vonunk), és nem kell utánuk 17,5 % szoc.ho-t és 1,5 % szakképzési hozzájárulást sem fizetni.
2020.07.01-től pedig már nem csak a munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjasok keresete lesz járulékmentes a tervek szerint, hanem a nyugdíjas bármely jogviszonyban (pl. megbízás, egyéni és társas vállalkozás, választott tisztségviselő, stb.) végzett munkája is.