Számlával egy tekintet alá eső okiratnak minősülnek mindazok az okiratok, amelyek kétséget kizáróan valamely adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítják. Számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával az áthárított adó alapjának, összegének módosítása ? így a számla helyesbítése, érvénytelenítése ? mellett a számlán feltüntetett egyéb adatok (például helytelen cím) javítása is megtörténhet.
A számlával egy tekintet alá eső okirat nem egy fajta bizonylattípus, hanem azon bizonylatok összefoglaló neve, amelyek egy adott számlára hivatkozva, annak bármely adatát módosítják. Ennek megfelelően tehát a 2007. december 31-ig hatályos általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: régi áfatörvény) fogalmai szerinti helyesbítő számla, sztornó számla, illetve az áfatörvény szóhasználata szerinti módosító számla, illetve érvénytelenítő számla is számlával egy tekintet alá bizonylatnak minősül, nevezze is a számlakibocsátó bármilyen néven az ilyen korrekciós bizonylatot. De ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik bármely más, megnevezés nélkül kibocsátott, de valamely számla adatait módosító bizonylat is.
A számlával egy tekintet alá eső okiratot a módosításra, korrekcióra jogalapot teremtő tény, egyéb körülmény bekövetkezésétől számított 15 napon (ésszerű időn) belül kell kibocsátani.
A számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalma a következő:
- az okirat kibocsátásának kelte;
- az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja;
- hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja;
- a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetőleg annak számszerű hatása, ha ilyen van.
A számlával egy tekintet alá eső okiratra egyebekben a számlára vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Az áfatörvény a számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalmát határozza meg (ugyanúgy, mint a számlának, vagy az egyszerűsített adattartalmú számlának az adattartalmát), mely adattartalmon felül a bizonylaton az adóalanyok bármely, általuk fontosnak tartott adatot szerepeltethetnek.
Abban az esetben, ha a számlával egy tekintet alá eső okirat alapján az adóalanynak a korábban fizetendő adóként megállapított és bevallott adója csökken, és a csökkenését az adó alapjának csökkenése okozza, és a számla korrekciójára az áfatörvény 77. §-ában felsorolt esetkörök miatt kerül sor, akkor az adó összegét érintő csökkentő tételt főszabály szerint legkorábban abban az adó-megállapítási időszakban veheti figyelembe a számla kibocsátója, amelyben az eredeti számlát érvénytelenítő számla, illetve az eredeti számlát módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll.
Az áfatörvény
- 77. §-ában felsoroltaktól eltérő okból történő (az adó összegét bármelyik irányba módosító) számlakorrekció, illetve a
- 77. §-ában felsorolt okból történő, de az adó összegének növekedését eredményező, vagy
- 77. §-ában felsorolt okból történő, de az adó összegének olyan okból történő csökkenését eredményező korrekció,
amely nem az adó alapjának a csökkenése miatt következik be (pl. téves adómérték alkalmazása), a korrekciós számlában keletkező adókülönbözet elszámolását a számlakibocsátó az eredeti időszak bevallásában (szükség esetén önellenőrzés útján) köteles rendezni.)
