A számla kötelező adattartalma a következő:
- a számla kibocsátásának kelte;
- a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja;
- termék értékesítőjének, szolgáltatásnyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatásnyújtását teljesítette;
- ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett, akkor a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma, amely alatt, mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették (vagy amely alatt az áfatörvény 89. §-ában meghatározott termékértékesítést részére teljesítették);
- a termék értékesítőjének, szolgáltatásnyújtójának, .valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe;
- az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére ? a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján ? az áfatörvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége, illetőleg a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére ? a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján ? az áfatörvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;
- a teljesítés ? illetőleg az előleg átvételének, jóváírásának ? időpontja, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől;
- az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára, illetőleg a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;
- az alkalmazott adó mértéke;
- az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését az áfatörvény kizárja;
- adómentesség esetében, valamint abban az esetben, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett, jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatásnyújtása?
– mentes az adó alól, vagy
– után a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett;
- új közlekedési eszköznek az Európai Közösség másik tagállamába történő adómentes értékesítése esetén az áfatörvényben külön meghatározott, az új közlekedési eszközre vonatkozó adatok;
- utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy az áfatörvény XV. fejezetében meghatározott különös szabályokat alkalmazták;
- használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy az áfatörvény XVI. fejezet 2. vagy 3. alfejezetében meghatározott különös szabályokat alkalmazták;
- pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma
Segítségre lenne szükségem. Ha Amerikából hoz be árut egy magyar cég, amikor az amerikai számlának is meg kell felelnie ezeknek a kritériumoknak?
Köszönettel:
Fredia
Kedves Fredia!
A számla tartalmi elemeit a helyi (adott országbeli) jogszabályok szabályozzák. Azon kritériumoknak kell megfelelnie a számláknak.
Üdvözlettel
Szeretném megkérdezni, hogy a számla kötelező tartalmi kellékei között szerepel-e a SZÁMLA ALÁÍRÁSA.
Magyarul aláírás nélküli, kézzel kitöltött számlát elfogadhatok-e?
(csak pecsét van a számlán)
Köszönöm
2004. január 1-jétől a számviteli bizonylat alaki követelményeinek körében történt változás eredményeképpen nem kötelező a számlák aláírása. Aláírás nélkül is megfelelnek mind a számviteli bizonylat, mint az adóigazgatási azonosításra való alkalmasság feltételeinek. Üdv.
Euróban történő számla kiállításánál kötelező e betűkkel is feltüntetni az áfa forint értékét?
Az áfa törvény ilyet nem ír elő, amit előír: 172. § A számlán az áthárított adót [169. § j) pontja] – a 80. § szerint meghatározott árfolyam alkalmazásával – forintban kifejezve abban az esetben is fel kell tüntetni, ha az egyéb adatok külföldi pénznemben kifejezettek.
Kézzel kiállított számlán alul az osszegnél fel kell, hogy legyen tüntetve, hogy “fizetve”
A kézzel kiállított készpénzes számlák esetében, jogszabály nem írja elő, hogy szerepeljen a “fizetve” jelző a kiállított bizonylaton. Üdv!
A számlán kötelezően kell szerepelnie, hogy “Eredeti”(első példány) vagy “Másolat”? Továbbá fel kell tüntetni, hogy hanyadik példány és eddig hány példány készült róla összesen?
Igen. Ezt a késdést a 46/2007. (XII. 29.) PM rendelet szabályozza ami egyébként most június 1-én változott.
Számítástechnikai eszköz útján, papírra nyomtatott számla adóigazgatási azonosításra való alkalmasságának szabályai60
1/E. § (1) Számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla abban az esetben alkalmas adóigazgatási azonosításra, ha szigorú számadás alá vonása úgy valósul meg, hogy61
a) a számla kibocsátására szolgáló számítástechnikai program (a továbbiakban: számlázó program)- a (4)-(6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – kihagyás és ismétlés nélkül, folyamatosan biztosítja a sorszámozást, továbbá
b) a számlapéldányok hiánytalan elszámolása az l/F. § és az l/H. § szerint biztosított.
(2) A számla kibocsátójának a számlázó program olyan dokumentációjával kell rendelkeznie, amely tartalmazza a program működésére, használatára vonatkozó részletes leírást, valamint a program készítője vagy jogutódja által a számla kibocsátójának címzett írásos nyilatkozatát arról, hogy az maradéktalanul megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.62
(3) A számlázó program a hiányos, hibás, megsemmisült vagy elveszett számlákat is rögzíti.
(4) A számlázó program az adóalany nem magyarországi adószámán [Áfa tv. 258. § (3) bekezdés b) és c) pont] történő számlakibocsátásához a belfölditől elkülönített sorszámtartományt határoz meg.
(5) A sorszámozás folyamatossága nem sérül, ha
a) a csoportos adóalanyiságban [Áfa tv. 8. §] részt vevő tagok belső, egymás közötti kapcsolataiban a számlának nem minősülő egyéb számviteli bizonylat kibocsátása, illetőleg
b) a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok külső, harmadik személlyel szembeni kapcsolataiban a számla kibocsátása azonos sorszámtartományon belül történik.
(6) A sorszámozás folyamatossága nem sérül akkor sem, ha a számla és az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott számviteli bizonylat kibocsátása azonos sorszámtartományon belül történik.
1/F. § (1) A számlázó programnak a számla adattartalmának papírra nyomtatása során biztosítania kell, hogy a számla eredeti és másolati példánya egymástól megkülönböztethető és eredeti példányként csak 1 példányban legyen nyomtatható.64
(2) A számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla kibocsátónál maradó példánya – papírra nyomtatás helyett – elektronikus adatállományként is megőrizhető, feltéve, hogy a megőrzés a digitális archiválás szabályairól szóló 114/2007. (XII. 29.) GKM rendelet rendelkezései szerint, annak 3. § a) vagy b) pontjában meghatározott mód valamelyikeként történik.65
(3) A (2) bekezdés szerint megőrzött adatállomány a számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla elektronikus változata, amely nem minősül elektronikus úton kibocsátott számlának [Áfa tv. 175. §].
Be lehet-e fogadni a számítógép útján kinyomtatott számlát, ha a kiállítója nem írta alá? Melyik jogszabály engedi ezt meg (pontos jogszabály hivatkozás érdekelne)?
Igen, aláírás nélkül is befogadható a számla. Az áfa tv és pm rendelet szabályozza.
Az említett jogszabályi hivatkozások:
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700127.TV
https://www2.pm.gov.hu/web/home.nsf/(PortalArticles)/59A04E1C385B9F9DC12576D3004E188F
https://www2.pm.gov.hu/web/home.nsf/(PortalArticles)/DB6668FED3F4F92EC12576D3004E03C2
ÁFA tv. tartalmi elemek:
169. § A számla kötelező adattartalma a következő:
a) a számla kibocsátásának kelte;
b) a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja;
c) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette;
d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma, amely alatt, mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy amely alatt a 89. §-ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették;
e) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe;
f) az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége, illetőleg a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;
g) a 163. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett időpont, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől;
h) az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára, illetőleg a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;
i) az alkalmazott adó mértéke;
j) az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja;
k) adómentesség esetében, valamint abban az esetben, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett, jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása
ka) mentes az adó alól, vagy
kb) után a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett;
l) új közlekedési eszköz 89. §-ban meghatározott értékesítése esetében az új közlekedési eszközre vonatkozó, a 259. § 25. pontjában meghatározott adatok;
m) utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a XV. fejezetben meghatározott különös szabályokat alkalmazták;
n) használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a XVI. fejezet 2. vagy 3. alfejezetében meghatározott különös szabályokat alkalmazták;
o) pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma.
Azt az előírást nem találtam sehol, egyáltalán létezik-e, hogy az ügyfél hány példányt kaphat? Azért kérdéses, mert autóvásárlás esetén egy eredeti példányt a vevőnek az okmányirodában le kell adnia. Adhatok-e neki kettő ügyfél példányt, hogy ne kelljen hiteles másolatot adni? Természetesen a példányok sorszámozottak és ügyfél példány szöveg megjelenik rajta, tehát a hiánytalan elszámolhatóság biztosított.
Az ügyfélnek egy eredeti példányt kell adni. Ezen kívül kaphat bármilyen számú másolatot is (persze ezeket nyilván kell tartani). Amiből igény szerint hitelesíthetünk (eredetivel egyező másolat, dátum, aláírás).Ez egy érdekes kérdés. Mivel az elektronikus számla aláírás és bélyegző nélkül is érvényes, ezért elvileg tudna az ügyfél is másolatot készíteni belőle…. de az eredeti példányból ugye csak egy van.Egyéni vállalkozó vagyok. Hitelesített elektronikus számlázóprogramot használok. Ezidáig minden esetben kinyomtattam a számlák példányait, aláírással és pecséttel láttam el őket. A kérdésem a következő. fentebb olvastam, hogy aláírás nem kötelező a számlára. Ha jól tudom EV-ként nem kötelező a pecsét sem. Van-e arra lehetőség, hogy a következőkben nyomtatás és postázás helyett pdf dokumentumként nyomtassam a számláimat, majd azt elektronikus úton juttassam el az ügyfeleimnek, akik majd kinyomtatják maguknak, így ezzel időt és postaköltséget spórolok meg magamnak.
Az elektronikus úton kibocsátott számlának speciális szabályai vannak. Amennyiben a számlát nem papíron kívánja valaki eljuttatni a vevőjéhez, e-számlát kell kiállítania. Önmagában a pdf dokumentumként való küldés nem elég. Külön szabályok vonatkoznak az e-számla kiállítására, tárolására, kontírozására, etc. Fontos az is, hogy a vevő az e-számlát elektronikus formában kell, hogy tárolja, az e-számla kinyomtatott verziója nem minősül adójogi szempontból számlának.
Aki ilyenen gondolkodik, érdemes megkeresnie egy e-számlázási szolgáltatót. Valóban költségtakarékos megoldásokat kínálnak.
Mi a büntetés mértéke, ha véletlen lemaradt a vámtarifa szám, de a termék egyértelműen beazonosítható?
Ha több oldalas a számla, akkor a második oldaltól mi tartozik a számla kötelező tartalmi elemei közé? Számlakibocsátó és Vevő nevét címét fel kell-e tüntetni, vagy elegendő a számla sorszáma, ami beazonosítja a számlát?
Válaszát megköszönve.
Jó napot!
A legegyszerűbben minden egyes kézi számlát le kell zárni, a teljes összeg több számlából tevődik össze.
Jó napot!
Köszönöm válaszát! Rosszul fogalmaztam azonban, hiszen nem kézi számlával kapcsolatosan érdeklődtem volna, hanem számítógéppel kiállított számlázás érdekelne.
A második oldaltól tehát milyen adatok szükségeltetnek a számlára?