A megbízási jogviszony létesítésekor ne tekintsünk arra a munkaviszony alternatívájaként, a két jogviszony típus más-más törvényi háttérrel rendelkezik, így a abban szereplő felek jogai és kötelezettségei eltérőek. Alapvetően a munkaviszonyban a munkavállalónak kötöttek a munkakörülményei (pl. munkahely, munkaidő), míg a megbízási jogviszonyban lényegében egy alapelőírást kell követnie a megbízottnak, miszerint a megbízó utasításai és érdekeinek megfelelően kell eljárnia. A megbízási szerződésben a felek adatain kívül rögzíteni kell azon feladatot, amelynek ellátására a megbízási szerződés kötöttet. Általában egy ügyintézésre, vagy tevékenységellátásra, vagy valamilyen feladat megoldására lehet ilyen formában szerződni.
A megbízási jogviszony esetében tisztázandó, hogy a bevétellel szemben, hogyan és milyen mértékben kíván a megbízott költséget elszámolni. A bevétellel szemben elszámolható tételes költség nyilvántartás, vagy vélelmezett költséghányad alapján számított költségrész. Az adóalap mértékét az dönti el, hogy a megbízott nyilatkozik-e arról, hogy tételes költségelszámolást kíván alkalmazni. Amennyiben nem, úgy 10 százalékos költséghányadot kell a számításnál figyelembe venni. Ha nyilatkozik, akkor ezt maximum a biztosítási díj 50 százalékáig teheti meg. Egy nem nyilatkozó esetében például egy 50 ezer forintos megbízási díj adóalapja 45 ezer forint. A bevétel és az elszámolt költség közötti rész a jövedelem, amely az alapja a személyi jövedelme adónak. Az így kiszámított adóalapot terheli az SZJA.
A megbízási díj után akkor keletkezik járulékfizetési kötelezettség, ha annak a hónapra összeszámított összegei elérik adott hónapot megelőző hónap szerinti minimálbér 30 százalékát. Fontos, hogy a megbízási díj járulékalapja azonos az abból származó jövedelemmel, vagyis a járulékot csak a megbízási díj költséghányaddal csökkentett része után kell fizetni. Megbízási díj után munkaadói és munkavállalói járulékot nem kell fizetnünk.
