Az adóhatóság felé benyújtható fizetési könnyítési adatlapok és a programok az alábbi linkről doc-, pdf- vagy xls-formátumban tölthetők le.
Jelen webhely sütiket (Cookie-kat) használ szolgáltatásainak működése, fejlesztése, statisztikai adatgyűjtés, valamint a felhasználói élmény fokozása érdekében. A Webhely használatával a felhasználó elfogadja a sütikre vonatkozó alábbi irányelveket, valamint adatvédelmi nyilatkozatot. További információ
A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.
A fizetési kedvezmény alapvető szabályai
A Magyar Köztársaság Alkotmányában deklarált jogok és kötelezettségek közé tartozik, hogy „országunk
minden állampolgára köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni”. Az
adózás és adóztatás elsődleges szerepe, hogy érvényt szerezzen az alkotmányban foglaltaknak. Az
adójogszabályok általános jellegű szabályozásából adódóan azonban lehetetlen a kivételes, egyedi esetek,
körülmények figyelembevétele, így előállhat olyan helyzet, amikor – a jogalkotói szándék ellenére – az arányos
adózás alapelve csorbát szenved.
Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) ezért meghatározott feltételek mellett kifejezett méltányossági
jogkört biztosít az adóhatóság számára, mely egyedi esetekben enyhítési lehetőséget ad a törvény szigorával
szemben. Alapelvként írja elő, hogy „az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényben
meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez.”
Az adóhatóság méltányossági jogkörében csak akkor járhat el, ha ezt a törvény lehetővé teszi, de egyben köteles
is a méltányosság jogával élni, amennyiben az adózó bizonyítja, hogy körülményei a méltányosság feltételeinek
megfelelnek.
A törvény méltányossági lehetőséget biztosít azon adózók részére, akik (amelyek) az adójogszabályokban
meghatározott, bevallott vagy az adóhatóság által jogerős határozatban előírt fizetési kötelezettségeiket
valamilyen méltányolható gazdasági vagy személyes okból az esedékesség időpontjáig nem vagy csak részben
tudják teljesíteni. Ezen eljárások alapja a végrehajtható okiraton (bevallás, fizetési kötelezettséget megállapító
jogerős adóhatósági határozat) alapuló fizetési kötelezettség halasztására, részletekben történő megfizetésére,
mérséklésére illetve elengedésére, összefoglaló néven: fizetési kedvezményre irányuló kérelem. A mérséklés
iránti kérelmek elbírálása során fel sem merül a késedelmi pótlék felszámításakor és a bírság kiszabásakor
értékelhető körülmények vizsgálata (az adóhiány keletkezési körülményei, a bírság kiszabására okot adó
cselekmény, mulasztás súlya, gyakorisága), mivel ezek mérlegelése a jogkövetkezményt megállapító
alapeljárásban már megtörtént. A fizetési kedvezmények elbírálása során tehát csak az bír jelentőséggel, hogy a
konkrét esetben a méltányosság gyakorlásának törvényi feltételei fennállnak-e avagy sem.
A fizetési kedvezményi méltányossági jogkört alapvetően az APEH területi szervei fizetési kedvezmények
(fő) osztályai, másodfokon a Központi Hivatal Hatósági főosztálya gyakorolja. Kivételt képeznek ez alól a
273/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 2. § (1) bekezdésében foglalt, a Kiemelt Adózók Igazgatóságának a
kizárólagos illetékességi körébe rendelt adózók.
Az állami adóhatóság fizetési kedvezményre irányuló eljárása az állami adóhatóság által nyilvántartott adók és
járulékok vonatkozásában benyújtott
fizetési halasztás és részletfizetés iránti kérelmek, illetve
mérséklési (elengedési) kérelmek elbírálására terjed ki.
Fizetési kedvezmény engedélyezése kizárólag kérelemre történhet.
A kérelmet az elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező (magánszemély esetében az állandó
lakóhely, egyéni vállalkozó és gazdálkodó szervezet esetében a székhely szerinti) Regionális Igazgatóságok
megyeszékhelyeken működő Fizetési Kedvezmények Osztályain kell előterjeszteni.
A kérelem előterjesztésére jogosult az adózó és az Art. 35. § (2) bekezdése szerint az adó megfizetésére
kötelezett személy, a 14. § (4) bekezdése alapján a felszámoló, a végelszámoló a 8. § szerinti adózási ügyvivő, és
a 9. § szerinti pénzügyi képviselő. Azon adózók akik nem személyesen járnak el, illetve személyesen el sem
járhatnak (például a kiskorúak), az Art. 7. § (1)-(3) bekezdései szerinti képviselő útján képviseltethetik magukat.
A papír alapú kérelmet – az eljárás gyorsítása érdekében – célszerű az elbíráláshoz szükséges adatok
bemutatására szolgáló (kitöltött) nyomtatványon (illetve azzal együtt) benyújtani az adóhatósághoz. A
nyomtatványok megtalálhatóak az APEH internetes honlapján (www.apeh.hu) a „Letöltések” / „Adatlapok,
igazolások, meghatalmazásminták” / „Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek
elbírálásához” menüpontban.
Lehetőség van a fizetési kedvezményre irányuló kérelem elektronikus úton történő előterjesztésére is. (Az
elektronikus ügyintézés feltétele, hogy az adózó, illetőleg az adózó képviselője a központi elektronikus
szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10) Korm.rendeletben meghatározott az ügyfélkapu nyitásához
szükséges regisztrációs eljárás során képzett felhasználói névvel és az általa meghatározott jelszóval
rendelkezzen. Az elektronikus kérelem benyújtásának részleteiről az http://www.apeh.hu „Letöltések” /
„Nyomtatványkitöltő programok” menüben található részletes tájékoztatás). Az elektronikus úton benyújtható
kérelmeket (FAG01, FAM01) kitöltve és kinyomtatva lehetséges hagyományos postai úton, illetve személyen is
leadni az APEH ügyfélszolgálati irodákban.
A fizetési kedvezményre vonatkozó elsőfokú adóigazgatási eljárás illetéke az illetékekről szóló 1990.évi XCIII.
törvény rendelkezései alapján 2200 forint, amelyet banki átutalással, illetvekészpénzátutalási megbízással
(csekk) valamint az erre kijelölt ügyfélszolgálatokon bankkártyával, az APEH Adóhatósági Eljárási
illetékhez kapcsolódó befizetések beszedési számlájára kell teljesíteni.
A fizetési kötelezettség mérséklésére vagy elengedésére csak ténylegesen fennálló tartozás vonatkozásában
kerülhet sor. Ez azt jelenti, hogy a már – átvezetéssel, visszatartással vagy befizetéssel – rendezett fizetési
kötelezettséget nem lehet mérsékelni (elengedni).
Adót (tőketartozást) csak magánszemély esetében lehet mérsékelni a magánnyugdíjpénztári
tagdíjtartozás, valamint a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlék és önellenőrzési pótlék
kivételével, melyek mérséklésére még magánszemély adózó esetében sincs jogszabályi lehetőség. Jogi
személyek és egyéb szervezetek esetében a jogszabály kizárólag a szankciók (bírság, pótlék) mérséklésére
nyújt lehetőséget.
Magánszemély adózónál a kérelem elbírálásakor az adóhatóságnak azt kell mérlegelni, hogy a tartozás
megfizetése súlyosan veszélyezteti-e az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését.
Vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély kérelmét az abban hivatkozott indokokra figyelemmel
bírálja el az adóhatóság. Ilyen indok lehet a megélhetés súlyos veszélyeztetettsége, illetve a gazdálkodási
tevékenység ellehetetlenülése. Utóbbi esetben a magánszemély adózónál is kizárólag a pótlék- és bírságtartozás
mérséklésére, illetve elengedésére van lehetőség a kivételes méltányosság keretében. A megélhetés súlyos
veszélyeztetettségét az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és
szociális helyzetének együttes figyelembe vételével vizsgálja az adóhatóság. A mérlegeléskor többek között
figyelembe veszi a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeit, a rezsi költségeket, a lakást terhelő hitel havi
törlesztőrészletét, a közös háztartáson kívül élő hozzátartozó igazolt támogatását, a tartósan beteg, fogyatékos
családtag ellátásával kapcsolatos többletköltségeket. Jogi személy és egyéb szervezet esetében a pótlék és
bírságtartozás kivételes méltánylást érdemlő körülmény fennállása esetén, így különösen akkor mérsékelhető
(vagy engedhető el), ha e tartozások megfizetése az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. A
gazdálkodás ellehetetlenülése komplex vizsgálatot igényel, mivel ennek törvény szerinti következménye a
tevékenység megszüntetése (gazdálkodó szervezeteknél a felszámolás). A mérséklés intézménye nem a
felszámolási eljárás elodázására szolgál, csak ott indokolt tehát alkalmazni, ahol a tartozás mérséklésével a
racionális gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető. Következésképpen, ha a gazdálkodási tevékenység
már ellehetetlenült, nincs helye a méltányosság gyakorlásának. Jogi személy és egyéb szervezet, vagy
gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemély pótlék- és bírságtartozása mérséklését (elengedését) az
adóhatóság az adótartozás egy részének vagy egészének megfizetéséhez kötheti.
Magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra, valamint a kifizető által a
magánszemélytől levont járulékokra, továbbá a magánnyugdíjpénztári tagdíjra, valamint a tagdíjtartozás
után felszámított késedelmi pótlékra és önellenőrzési pótlékra fizetési könnyítés az Art. 133. (3) bekezdésében
és a Tbj. 56. § (2) bekezdésében foglalt tiltó rendelkezései alapján nem engedélyezhető.
Egyéb adók tekintetében fizetési könnyítés a következő feltételek együttes megléte esetén engedélyezhető:
1. az adósnak fizetési nehézsége áll fenn, amely miatt a tartozások azonnali vagy egyösszegű
megfizetésére nem képes,
2. a fizetési nehézség kialakulása a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy
járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható,
3. a fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát az adótartozás későbbi időpontban való megfizetése
valószínűsíthető.
Magánszemélyek részére a fizetési nehézség kialakulásának felróhatósága figyelmen kívül hagyásával is
engedélyezhető a fizetési könnyítés, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy
egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos
megterhelést jelent.
A fizetési könnyítés engedélyezése tehát nem jogosultság, az nem jár automatikusan, arra csak a törvényben
meghatározott feltételek fennállásakor van lehetősége az adóhatóságnak. Így értelemszerűen nem
engedélyezhető fizetési könnyítés, ha az adózó jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintettel egy összegben is
képes volna a tartozások megfizetésére, illetve abban az esetben sem, ha az adózó nem rendelkezik olyan
jövedelemmel, illetőleg vagyonnal, amelyből a tartozások későbbi időpontban (vagy részletekben) történő
megfizetése valószínűsíthető volna. A fizetési könnyítés megadásához az adóhatóság határozatában
különböző feltételeket szabhat. A feltétel nem teljesítése esetén a kedvezmény megszűnik és a tartozás
járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.
Ilyen feltétel lehet különösen
a fizetési könnyítés időtartama alatt esedékessé váló egyéb (folyó) adófizetési kötelezettség teljesítése,
ha a fizetési könnyítés teljesítését biztosító mellékkötelezettségek, biztosítékok (kezesség, zálogjog,
jelzálogjog) eredeti funkciójuk betöltésére alkalmatlanná válnak, és a kérelmező az adóhatóság
felhívása ellenére határidőben pótlásukról nem gondoskodik,
az adótartozás egy részének meghatározott időpontig történő megfizetése, megfelelő biztosíték
(kezesség, zálog, jelzálog) adása.
Mérséklési és fizetési könnyítési kérelem ugyanazon beadványban történő együttes előterjesztése esetén a
mérsékelni kért tartozásra (e kérelem elutasítása esetére) célszerű fizetési könnyítést is kérni, mivel ennek
hiányában – tekintettel arra, hogy az adóhatóság a kérelemtől nem térhet el – a mérsékelt összegre az adóhatóság
akkor sem engedélyezhetne ugyanazon határozatában fizetési könnyítést, ha a többi tartozás megfizetésére ilyen
kedvezményt biztosított.
Tisztelt APEH !
Nem véleményem hanem kérdésem van . Sajnos APEH tartozásom van amit jó ideje nem tudtam fizetni szeptemberben papír alapon benyujtottam egy fizetési kérelmet amit elutasítottak hogy elektronikus uton kell benyújtanom könyvelőm nincs mert nem tudom fizetni kértem segítséget hogy segítsenek benyújtani a kérelmet amiről Én semmit nem tudok vagyis önöktől nem kaptam választ csak az inkaszót a számlámra ebben a hónapban szeretném rendezni a tartozásom de ha egy összegben leveszik a fizetésem esélyem sincs hogypénzt tudjak keresni hogy vissza fizessen tartozásom Biztosítás közvetítéssel foglalkozom másod állásban szeptember 23a óta van biztos bejelentett állásom szeretném tudni kihez fordulhatok hogy fizetési kedvezményt kapjak . Kérem segítsenek .
Tisztelettel :Királyné Gyurkó Gabriella
06309405758