Skip to main content
Adózás

FIZETÉSI KÖNNYíTÉSRE, MÉRSÉKLÉSRE IRÁNYULÓ KÉRELMEK

By 2009.08.26.2 hozzászólás1 perc olvasási idő

2 hozzászólás

  • Adoblog deak szerint:

    A fizetési kedvezmény alapvető szabályai
    A Magyar Köztársaság Alkotmányában deklarált jogok és kötelezettségek közé tartozik, hogy „országunk
    minden állampolgára köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni”. Az
    adózás és adóztatás elsődleges szerepe, hogy érvényt szerezzen az alkotmányban foglaltaknak. Az
    adójogszabályok általános jellegű szabályozásából adódóan azonban lehetetlen a kivételes, egyedi esetek,
    körülmények figyelembevétele, így előállhat olyan helyzet, amikor – a jogalkotói szándék ellenére – az arányos
    adózás alapelve csorbát szenved.
    Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) ezért meghatározott feltételek mellett kifejezett méltányossági
    jogkört biztosít az adóhatóság számára, mely egyedi esetekben enyhítési lehetőséget ad a törvény szigorával
    szemben. Alapelvként írja elő, hogy „az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényben
    meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez.”
    Az adóhatóság méltányossági jogkörében csak akkor járhat el, ha ezt a törvény lehetővé teszi, de egyben köteles
    is a méltányosság jogával élni, amennyiben az adózó bizonyítja, hogy körülményei a méltányosság feltételeinek
    megfelelnek.
    A törvény méltányossági lehetőséget biztosít azon adózók részére, akik (amelyek) az adójogszabályokban
    meghatározott, bevallott vagy az adóhatóság által jogerős határozatban előírt fizetési kötelezettségeiket
    valamilyen méltányolható gazdasági vagy személyes okból az esedékesség időpontjáig nem vagy csak részben
    tudják teljesíteni. Ezen eljárások alapja a végrehajtható okiraton (bevallás, fizetési kötelezettséget megállapító
    jogerős adóhatósági határozat) alapuló fizetési kötelezettség halasztására, részletekben történő megfizetésére,
    mérséklésére illetve elengedésére, összefoglaló néven: fizetési kedvezményre irányuló kérelem. A mérséklés
    iránti kérelmek elbírálása során fel sem merül a késedelmi pótlék felszámításakor és a bírság kiszabásakor
    értékelhető körülmények vizsgálata (az adóhiány keletkezési körülményei, a bírság kiszabására okot adó
    cselekmény, mulasztás súlya, gyakorisága), mivel ezek mérlegelése a jogkövetkezményt megállapító
    alapeljárásban már megtörtént. A fizetési kedvezmények elbírálása során tehát csak az bír jelentőséggel, hogy a
    konkrét esetben a méltányosság gyakorlásának törvényi feltételei fennállnak-e avagy sem.
    A fizetési kedvezményi méltányossági jogkört alapvetően az APEH területi szervei fizetési kedvezmények
    (fő) osztályai, másodfokon a Központi Hivatal Hatósági főosztálya gyakorolja. Kivételt képeznek ez alól a
    273/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 2. § (1) bekezdésében foglalt, a Kiemelt Adózók Igazgatóságának a
    kizárólagos illetékességi körébe rendelt adózók.
    Az állami adóhatóság fizetési kedvezményre irányuló eljárása az állami adóhatóság által nyilvántartott adók és
    járulékok vonatkozásában benyújtott
     fizetési halasztás és részletfizetés iránti kérelmek, illetve
     mérséklési (elengedési) kérelmek elbírálására terjed ki.

    Fizetési kedvezmény engedélyezése kizárólag kérelemre történhet.
    A kérelmet az elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező (magánszemély esetében az állandó
    lakóhely, egyéni vállalkozó és gazdálkodó szervezet esetében a székhely szerinti) Regionális Igazgatóságok
    megyeszékhelyeken működő Fizetési Kedvezmények Osztályain kell előterjeszteni.
    A kérelem előterjesztésére jogosult az adózó és az Art. 35. § (2) bekezdése szerint az adó megfizetésére
    kötelezett személy, a 14. § (4) bekezdése alapján a felszámoló, a végelszámoló a 8. § szerinti adózási ügyvivő, és
    a 9. § szerinti pénzügyi képviselő. Azon adózók akik nem személyesen járnak el, illetve személyesen el sem
    járhatnak (például a kiskorúak), az Art. 7. § (1)-(3) bekezdései szerinti képviselő útján képviseltethetik magukat.
    A papír alapú kérelmet – az eljárás gyorsítása érdekében – célszerű az elbíráláshoz szükséges adatok
    bemutatására szolgáló (kitöltött) nyomtatványon (illetve azzal együtt) benyújtani az adóhatósághoz. A
    nyomtatványok megtalálhatóak az APEH internetes honlapján (www.apeh.hu) a „Letöltések” / „Adatlapok,
    igazolások, meghatalmazásminták” / „Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek
    elbírálásához” menüpontban.
    Lehetőség van a fizetési kedvezményre irányuló kérelem elektronikus úton történő előterjesztésére is. (Az
    elektronikus ügyintézés feltétele, hogy az adózó, illetőleg az adózó képviselője a központi elektronikus
    szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10) Korm.rendeletben meghatározott az ügyfélkapu nyitásához
    szükséges regisztrációs eljárás során képzett felhasználói névvel és az általa meghatározott jelszóval
    rendelkezzen. Az elektronikus kérelem benyújtásának részleteiről az http://www.apeh.hu „Letöltések” /
    „Nyomtatványkitöltő programok” menüben található részletes tájékoztatás). Az elektronikus úton benyújtható
    kérelmeket (FAG01, FAM01) kitöltve és kinyomtatva lehetséges hagyományos postai úton, illetve személyen is
    leadni az APEH ügyfélszolgálati irodákban.
    A fizetési kedvezményre vonatkozó elsőfokú adóigazgatási eljárás illetéke az illetékekről szóló 1990.évi XCIII.
    törvény rendelkezései alapján 2200 forint, amelyet banki átutalással, illetvekészpénzátutalási megbízással
    (csekk) valamint az erre kijelölt ügyfélszolgálatokon bankkártyával, az APEH Adóhatósági Eljárási
    illetékhez kapcsolódó befizetések beszedési számlájára kell teljesíteni.
    A fizetési kötelezettség mérséklésére vagy elengedésére csak ténylegesen fennálló tartozás vonatkozásában
    kerülhet sor. Ez azt jelenti, hogy a már – átvezetéssel, visszatartással vagy befizetéssel – rendezett fizetési
    kötelezettséget nem lehet mérsékelni (elengedni).
    Adót (tőketartozást) csak magánszemély esetében lehet mérsékelni a magánnyugdíjpénztári
    tagdíjtartozás, valamint a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlék és önellenőrzési pótlék
    kivételével, melyek mérséklésére még magánszemély adózó esetében sincs jogszabályi lehetőség. Jogi
    személyek és egyéb szervezetek esetében a jogszabály kizárólag a szankciók (bírság, pótlék) mérséklésére
    nyújt lehetőséget.
    Magánszemély adózónál a kérelem elbírálásakor az adóhatóságnak azt kell mérlegelni, hogy a tartozás
    megfizetése súlyosan veszélyezteti-e az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését.
    Vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély kérelmét az abban hivatkozott indokokra figyelemmel
    bírálja el az adóhatóság. Ilyen indok lehet a megélhetés súlyos veszélyeztetettsége, illetve a gazdálkodási
    tevékenység ellehetetlenülése. Utóbbi esetben a magánszemély adózónál is kizárólag a pótlék- és bírságtartozás
    mérséklésére, illetve elengedésére van lehetőség a kivételes méltányosság keretében. A megélhetés súlyos
    veszélyeztetettségét az adózó és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és
    szociális helyzetének együttes figyelembe vételével vizsgálja az adóhatóság. A mérlegeléskor többek között
    figyelembe veszi a mindennapi megélhetés (élelmezés) költségeit, a rezsi költségeket, a lakást terhelő hitel havi
    törlesztőrészletét, a közös háztartáson kívül élő hozzátartozó igazolt támogatását, a tartósan beteg, fogyatékos
    családtag ellátásával kapcsolatos többletköltségeket. Jogi személy és egyéb szervezet esetében a pótlék és
    bírságtartozás kivételes méltánylást érdemlő körülmény fennállása esetén, így különösen akkor mérsékelhető
    (vagy engedhető el), ha e tartozások megfizetése az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. A
    gazdálkodás ellehetetlenülése komplex vizsgálatot igényel, mivel ennek törvény szerinti következménye a
    tevékenység megszüntetése (gazdálkodó szervezeteknél a felszámolás). A mérséklés intézménye nem a
    felszámolási eljárás elodázására szolgál, csak ott indokolt tehát alkalmazni, ahol a tartozás mérséklésével a
    racionális gazdálkodás még helyreállítható vagy elősegíthető. Következésképpen, ha a gazdálkodási tevékenység
    már ellehetetlenült, nincs helye a méltányosság gyakorlásának. Jogi személy és egyéb szervezet, vagy
    gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemély pótlék- és bírságtartozása mérséklését (elengedését) az
    adóhatóság az adótartozás egy részének vagy egészének megfizetéséhez kötheti.
    Magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra, valamint a kifizető által a
    magánszemélytől levont járulékokra, továbbá a magánnyugdíjpénztári tagdíjra, valamint a tagdíjtartozás
    után felszámított késedelmi pótlékra és önellenőrzési pótlékra fizetési könnyítés az Art. 133. (3) bekezdésében
    és a Tbj. 56. § (2) bekezdésében foglalt tiltó rendelkezései alapján nem engedélyezhető.
    Egyéb adók tekintetében fizetési könnyítés a következő feltételek együttes megléte esetén engedélyezhető:
    1. az adósnak fizetési nehézsége áll fenn, amely miatt a tartozások azonnali vagy egyösszegű
    megfizetésére nem képes,
    2. a fizetési nehézség kialakulása a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy
    járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható,
    3. a fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát az adótartozás későbbi időpontban való megfizetése
    valószínűsíthető.
    Magánszemélyek részére a fizetési nehézség kialakulásának felróhatósága figyelmen kívül hagyásával is
    engedélyezhető a fizetési könnyítés, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy
    egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos
    megterhelést jelent.
    A fizetési könnyítés engedélyezése tehát nem jogosultság, az nem jár automatikusan, arra csak a törvényben
    meghatározott feltételek fennállásakor van lehetősége az adóhatóságnak. Így értelemszerűen nem
    engedélyezhető fizetési könnyítés, ha az adózó jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintettel egy összegben is
    képes volna a tartozások megfizetésére, illetve abban az esetben sem, ha az adózó nem rendelkezik olyan
    jövedelemmel, illetőleg vagyonnal, amelyből a tartozások későbbi időpontban (vagy részletekben) történő
    megfizetése valószínűsíthető volna. A fizetési könnyítés megadásához az adóhatóság határozatában
    különböző feltételeket szabhat. A feltétel nem teljesítése esetén a kedvezmény megszűnik és a tartozás
    járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.
    Ilyen feltétel lehet különösen
     a fizetési könnyítés időtartama alatt esedékessé váló egyéb (folyó) adófizetési kötelezettség teljesítése,
     ha a fizetési könnyítés teljesítését biztosító mellékkötelezettségek, biztosítékok (kezesség, zálogjog,
    jelzálogjog) eredeti funkciójuk betöltésére alkalmatlanná válnak, és a kérelmező az adóhatóság
    felhívása ellenére határidőben pótlásukról nem gondoskodik,
     az adótartozás egy részének meghatározott időpontig történő megfizetése, megfelelő biztosíték
    (kezesség, zálog, jelzálog) adása.
    Mérséklési és fizetési könnyítési kérelem ugyanazon beadványban történő együttes előterjesztése esetén a
    mérsékelni kért tartozásra (e kérelem elutasítása esetére) célszerű fizetési könnyítést is kérni, mivel ennek
    hiányában – tekintettel arra, hogy az adóhatóság a kérelemtől nem térhet el – a mérsékelt összegre az adóhatóság
    akkor sem engedélyezhetne ugyanazon határozatában fizetési könnyítést, ha a többi tartozás megfizetésére ilyen
    kedvezményt biztosított.

  • Tisztelt APEH !
    Nem véleményem hanem kérdésem van . Sajnos APEH tartozásom van amit jó ideje nem tudtam fizetni szeptemberben papír alapon benyujtottam egy fizetési kérelmet amit elutasítottak hogy elektronikus uton kell benyújtanom könyvelőm nincs mert nem tudom fizetni kértem segítséget hogy segítsenek benyújtani a kérelmet amiről Én semmit nem tudok vagyis önöktől nem kaptam választ csak az inkaszót a számlámra ebben a hónapban szeretném rendezni a tartozásom de ha egy összegben leveszik a fizetésem esélyem sincs hogypénzt tudjak keresni hogy vissza fizessen tartozásom Biztosítás közvetítéssel foglalkozom másod állásban szeptember 23a óta van biztos bejelentett állásom szeretném tudni kihez fordulhatok hogy fizetési kedvezményt kapjak . Kérem segítsenek .
    Tisztelettel :Királyné Gyurkó Gabriella
    06309405758

Szólj hozzá

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com