Cafeteria 2012

2012. január 1-jétől változnak a béren kívüli juttatások elemei és adóvonzata.

Az internetjuttatás már nem minősül béren kívüli juttatásnak. A korábbi a 2011. október 1-jei hatállyal történt változásnak megfelelően ezen időponttól az üdülési csekk ugyancsak kikerül a béren kívüli juttatások köréből.

2011-ben 19 százalék adó terhelte a juttatásokat – azok értékének 1,19 szeresére jött a 16 százalékos adó -, 2012-ben ez 31 százalék.  Az szja mellett ugyanis tíz százalékos egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni – az szja-val növelt összeg után.

Béren kívüli juttatásnak minősül a munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész. Szintén munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek kell tekinteni a kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit ellátó, a munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható – a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott – utalvány, elektronikus adathordozó juttatását is.

Béren kívüli juttatásnak minősül fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész. (Ez felel meg a korábbi ”hideg” étkezési utalványnak.)

Az Szja tv. lehetővé teszi, hogy a munkáltató ugyanazon időszakra meleg étkeztetést és Erzsébet utalványt is biztosítson a munkavállaló részére.

Az Erzsébet-utalvány 2012. december 31-ig melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlásra is felhasználható.

Béren kívüli juttatásnak minősül az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya

• szálláshely alszámlájára utalt, szálláshely-szolgáltatásra felhasználható legfeljebb 225 ezer forint;
• vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) étkezési szolgáltatásra felhasználható legfeljebb 150 ezer forint;
• szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra felhasználható legfeljebb 75 ezer forint támogatás.

A megadott éves keretösszegeket több juttató esetében együttvéve kell meghatározni.

2012-ben is béren kívüli juttatásnak kell tekintendő:

• Üdülési szolgáltatás saját üdülőben
• Iskolakezdési támogatás
• Iskolarendszerű képzés
• Helyi bérlet juttatása
• Szövetkezeti tagnak adott juttatás
• Önkéntes nyugdíj- és egészség/önsegélyező pénztári hozzájárulás
• Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményi foglalkoztatói hozzájárulás.

E két utóbbi juttatást továbbra is csak a munkáltató juttathatja a munkavállalója részére, ilyen juttatást a társas vállalkozás a személyesen közreműködő tag részére az önkéntes pénztárakról és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekről szóló törvényekben foglaltakra tekintettel nem adhat.

A béren kívüli juttatások után az adó a kifizetőt terheli. Béren kívüli juttatások esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,19-szerese.

Lényeges változást jelent, hogy a kifizető a béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott összege után 10 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet.

Azon béren kívüli juttatások esetében, amelyek az Szja tv. 71.§-ában meghatározott feltételeknek megfelelnek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladják, az értékhatárt meghaladó rész egyes meghatározott juttatásnak minősül.

Egyes meghatározott juttatásnak minősül a munkáltató által a munkavállalónak, valamint a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek az adóévben biztosított béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot meghaladó része. Abban az esetben, ha a munkáltató nem teljes adóévben foglalkoztatja a munkavállalót, az 500 ezer forintnak a juttatás alapjául szolgáló a jogviszonyban töltött napokkal arányos összegét kell figyelembe venni.

Ennek megfelelően az értékhatárt meghaladó rész 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli.

Összefoglalva: