A kártalanítás összege 2009. június 30-tól
A Magyar Közlöny 2009. május 29-i számában került kihirdetésre a 2009. évi XLI. törvény – a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény betétbiztosítást érintő módosításáról – amely a kártalanítás összegét már euróban határozza meg, ás összeghatárt 50.000 euróban állapítja meg.
E törvénymódosítás folytán tehát 2009. június 30. napjától a Betétbiztosítási Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb ötvenezer euró összeghatárig forintban fizeti ki kártalanításként. A kártalanítás forintösszegét a kártalanítás kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni. Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint az összeghatárnak a megállapítása – a kifizetés időpontjától függetlenül – a kártalanítás kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik.
Tehát 50.000 euró összegig az Alap kártalanít. Ez 280,-Ft/euró árfolyammal 14 millió forintnak felel meg. Ez azonban már egy összevont összeghatár: a betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan kell számítani.
A kártalanítás kezdő időpontja
Az Alap a betétek befagyása vagy a Felügyeletnek a hitelintézet tevékenységi engedélyt visszavonó határozata vagy felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzésének közzététele után – a három időpont közül a legkorábbiban – megkezdi és húsz munkanapon belül befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését. Kivételes esetben az Alap a Felügyelet engedélyével egy alkalommal legfeljebb 10 munkanappal meghosszabbíthatja a határidőt.
Közös betét
Közös betét esetén a kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg számítása szempontjából – eltérő szerződési kikötés hiányában – a betét összege a betéteseket azonos arányban illeti meg.
Beszámítás a kártalanításba
Az Alap által biztosított betétek esetében a hitelintézet és a betétes között beszámításnak akkor van helye, ha a betétesnek a hitelintézettel szemben hitellel vagy más ügylettel kapcsolatos lejárt tartozása van. Ha a beszámításra sor kerül, akkor az Alap a kártalanítási hitelintézetet megillető és részére átutalt összeg levonása után fennmaradó összeget fizeti ki a betétes részére.
Mit ért a törvény betét alatt?
Ezt a 1996. évi CXII. törvény 2. sz. Melléklet 2. pontja a határozza meg: Betét: a Ptk. szerinti betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló tartozás, ideértve a bankszámlaszerződés alapján fennálló pozitív számlaegyenleget is. Tehát a bankszámlaegyenleg is ide tartozik. Ez a biztosítás egyaránt kiterjed magánszemélyek és gazdasági társaságok betéteire – de pl. önkormányzatokra, költségvetési szervekre nem (Hpt.100.§).
Mi a helyzet az 50 ezer euró feletti résszel?
A 2008. évi LVI. törvény előszava szerint „a bankbetétek Országos Betétbiztosítási Alapból járó kártalanítása feletti részének kifizetésére a Kormány garanciát vállalt…”
