Adóellenőrzés kapcsán számos esetben előfordul, hogy az ellenőrzés alá vont adóalany úgy érzi, ügyét az adóhatóság nem tárgyilagosan bírálja el, illetve az ellenőrzés lefolytatásával megbízott adóellenőr pártatlanságával kapcsolatosan kételyek merülnek fel benne.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban ?Ket.?) rendelkezései alapján, amennyiben az ügyintéző helyzeténél fogva nem pártatlan, vagy róla a pártatlanság illetve a tárgyilagosság hiánya kellő alappal feltételezhető, az ellenőrzés alá vont adóalany, illetve annak képviselője által benyújtott kérelem alapján az eljárásból kizárható.
A pártatlanság és tárgyilagosság hiánya
A kizárás jogintézménye az ügyintézők, illetve az adott ügyben kiadományozási jogkörrel rendelkező vezetők pártatlanságát azáltal kívánja biztosítani, hogy azokat eleve kizárja a saját és a hozzátartozók ügyének intézéséből. Ugyancsak a pártatlanság fenntartását szolgálja a Ket. azon rendelkezése, miszerint a másodfokú érdemi döntés előkészítésében és meghozatalában nem vehet részt az, aki a megtámadott (adóhatósági eljárás esetén fellebbezett) elsőfokú határozat meghozatalában vagy előkészítésében részt vett, továbbá az, aki az adott ügyben tanúvallomást tett, hatósági közvetítőként, az ügyfél képviselőjeként vagy szakértőként járt el.
A pártatlansággal szemben azonban lényegesen több esetben tapasztalhatjuk a tárgyilagosság hiányát. Függetlenül attól, hogy az ügyintéző, adóellenőr hozzátartozója-e az ügyfélnek vagy sem, illetve az elsőfokú eljárásban tevékenyen részt vett-e -, az elfogultság gyanúja merül fel abban az esetben is, ha az adóellenőr az ügyféllel szoros kapcsolatban áll (például keresztszülője vagy cégbeli tulajdonostársa), az adóalany tulajdonosai, vezető tisztségviselői egyikének közismert haragosa, vagy az adóalannyal perben áll. A tárgyilagosság hiánya azonban számos egyéb esetben is fennállhat, és azt csupán az adóellenőr eljárás során tapasztalt tényleges magatartása, ügyintézésének minősége bizonyíthatja. Az előzőekben említett kizárási okokkal szemben az adóellenőr elfogultságát csupán annak magatartására hivatkozva indokolni, azt tényszerűen alátámasztani lényegesen bonyolultabb, azonban nem lehetetlen.
A kizárás kezdeményezése
Az ügyintéző és a kiadmányozási jogkörrel rendelkező vezető a hatóság vezetőjének haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított három napon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A kizárási okot az eljárás megindulásától, illetve a kizárási okról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül az ügyfél is bejelentheti.
A kizárás tárgyában a hatóság vezetője ? ügyfél általi bejelentés esetén végzésben ? dönt, szükség esetén új ügyintézőt jelöl ki. Az elfogulatlan intézkedések biztosítása érdekében 2005. október 1-én életbe lépett új szabályozás, hogy a hatóság vezetője dönthet az eljárási cselekmény megismétléséről is. Ez irányú döntés általában akkor születik, amennyiben az eljáró személy kilétének az eljárás lefolytatásában jelentősége lehetett. Nem tartozik így ebbe a körbe a hiánypótlási felhívás vagy az idézés kibocsátása, ugyanakkor a tanú meghallgatása vagy a helyszíni szemle már ilyen lehet (a tanúnak ugyanis a kérdéseket tendenciózusan is fel lehet tenni, s a helyszíni szemlénél is előfordulhat, hogy a hatóság nevében eljáró személy azt veszi észre, amit akar, azonban esetlegesen más döntő tényezőket figyelmen kívül hagy).
Összefoglalás
Az adóhatósági ellenőrzés során lehetősége van az adózónak az ellenőrzésben részt vevő revizor kizárására, amennyiben tényszerűen bizonyítható az elfogultság, tárgyilagosság illetőleg a pártatlanság, azonban fontos felhívni arra a figyelmet, hogy az adózónak a kizárási kérelemben a fentiekben említetteket tényszerűen bizonyítania szükséges.
