A tevékenység szüneteltetése az egyéni vállalkozó számára jogszabály adta lehetőség, mellyel érdemes élni, ha a vállalkozó átmenetileg felfüggesztené tevékenységét, de nem szeretné töröltetni az egyéni vállalkozását.
A szüneteltetés a jelenlegi jogszabályok szerint maximálisan 3 évre kérhető. A szüneteltetés minimális időszaka 1 hónap.
Az egyéni vállalkozó az adóévet követő május 20-ig nyújtja be éves bevallását a NAV-hoz.
- január 1-től az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése alatt befolyt bevételt úgy kell tekinteni, mintha annak megszerzésére a szüneteltetés napját megelőző napon került volna sor. Ez azt is jelenti, hogy szükség esetén önellenőrzést kell benyújtani.
A szüneteltetés időszakában is szükséges bevallani
- a kisvállalkozói kedvezményhez,
- a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeghez,
- a foglalkoztatási kedvezményhez kapcsolódó, illetve
- a kisvállalkozások adókedvezményéhez
kapcsolódó kedvezményeket.
Bevallási és visszafizetési kötelezettség keletkezhet a szüneteltetés alatt
- a kisvállalkozói kedvezményre vonatkozó feltételek nem teljesítése esetén;
- a fejlesztési tartalék cél szerinti felhasználására vonatkozó feltételek nem teljesítése esetén;
- az állományi létszám csökkenése miatt, ha a tevékenység szüneteltetését megelőzően az egyéni vállalkozó a foglalkoztatási kedvezmény címén csökkentette bevételét;
- a kisvállalkozások adókedvezményére vonatkozó feltételek nem teljesítése esetén.
Az itt felsorolt esetkörökben tehát a szüneteltetés időszakában is bevallási kötelezettség keletkezik a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónál.
Átalányadózó egyéni vállalkozónál a szüneteltetés időszaka kieső idő, a rá vonatkozó bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan lehet figyelembe venni.