24/1995. (XI. 22.) PM rendelet

24/1995. (XI. 22.) PM rendelet
a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról
Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 96. §-ának (3) bekezdésében, valamint az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa-tv.) 71. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
Nyomtatványként nyomdai úton előre előállított számla, nyugta adóigazgatási azonosításra való alkalmasságának szabályai
1. § Nyomtatványként nyomdai úton előre előállított számla, nyugta (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: nyomtatvány) abban az esetben alkalmas adóigazgatási azonosításra, ha
a) a nyomtatvány előállítása az 1/A. §-ban meghatározott követelmények szerint történik,
b) a nyomtatvány beszerzője rendelkezik az 1/C. § (3) bekezdés szerinti tartalommal kibocsátott számlával, továbbá
c) a nyomtatványt az 1/D. § szerint szigorú számadású nyomtatványként kezelik.
1/A. § (1) A nyomtatvány nyomdai úton történő előállítása az állami adóhatóság által a nyomtatvány előállítója részére előre kijelölt sorszámtartományban folyamatosan, az adott sorszámtartományba illeszkedő sorszám kihagyás és ismétlés nélküli felhasználásával történik.

(2) A sorszámtartományt az állami adóhatóság a nyomtatvány előállítójának írásos kérelmére jelöli ki.
(3) Az állami adóhatóság a kijelölt sorszámtartományokat időszakos rendszerességgel – nyomtatvány-előállítónkénti és nyomtatványfajtánkénti bontásban – honlapján közzéteszi.
1/B. § (1) A nyomtatvány előállítója, illetőleg forgalmazója – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag az 1/A. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő nyomtatványt értékesíthet.
(2) Ha a nyomdai úton előre előállított nyugtanyomtatvány bemutatása egyúttal az abban megjelölt szolgáltatás igénybevételére is jogosítja annak bemutatóját, a nyomtatvány előállítója, illetőleg forgalmazója mentesül az 1/A. §-ban meghatározott követelmények teljesítése alól.
1/C. § (1) A nyomtatvány előállítója, illetőleg forgalmazója köteles
a) e tevékenységét az állami adóhatóságnak előzetesen bejelenteni, továbbá
b) az általa értékesített nyomtatványt – a nyomtatvány értékesítéséről kibocsátott számla tőpéldánya alapján – sorszám szerint nyilvántartani.
(2) A nyomtatványt előállítóként, illetőleg forgalmazóként értékesítő, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 5. § szerinti adóalany a nyomtatványt kizárólag adóalanyi minőségben eljáró személynek, szervezetnek értékesítheti, aki (amely) köteles e minőségét az értékesítéskor előzetesen igazolni (aláírási címpéldány, cégbírósági végzés bemutatásával stb.).
(3) A nyomtatványt előállítóként, illetőleg forgalmazóként értékesítő adóalany köteles a nyomtatvány értékesítéséről kibocsátott számlán feltüntetni
a) az értékesített nyomtatvány megnevezése mellett annak sorszámtartományát is, az első sorszám (-tól) és az utolsó sorszám (-ig) megjelölésével,
b) a nyomtatvány beszerzőjének adószámát [Áfa tv. 258. § (3) bekezdés].
1/D. § A nyomtatványt számlaként, nyugtaként felhasználó adóalany a nyomtatványt szigorú számadás alá vonja. Ennek keretében olyan nyilvántartást vezet, amely nyomtatványfajtánként külön-külön tartalmazza:
a) a nyomtatvány sorszámtartományát, az első sorszám (-tól) és az utolsó sorszám (-ig) megjelölésével,
b) a nyomtatvány beszerzését igazoló számla sorszámát,
c) a nyomtatvány beszerzésének keltét,
d) a nyomtatvány felhasználásának időtartamát, az első felhasználás keltétől az utolsó felhasználás keltéig,
e) a nyomtatvány kiselejtezésének keltét.
Számítástechnikai eszköz útján, papírra nyomtatott számla adóigazgatási azonosításra való alkalmasságának szabályai
1/E. § (1) Számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla abban az esetben alkalmas adóigazgatási azonosításra, ha szigorú számadás alá vonása úgy valósul meg, hogy
a) a számla kibocsátására szolgáló számítástechnikai program (a továbbiakban: számlázó program) – a (4)-(6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – kihagyás és ismétlés nélkül, folyamatosan biztosítja a sorszámozást, továbbá
b) a számlapéldányok hiánytalan elszámolása az 1/F. § és az 1/H. § szerint biztosított.
(2) A számla kibocsátójának a számlázó program olyan dokumentációjával kell rendelkeznie, amely biztosítja a program működésének ellenőrizhetőségét. A dokumentáció tartalmazza a program működésére, használatára vonatkozó részletes leírást, valamint a program készítője által a számla kibocsátójának címzett írásos nyilatkozatát arról, hogy az maradéktalanul megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
(3) A számlázó program a hiányos, hibás, megsemmisült vagy elveszett számlákat is rögzíti.
(4) A számlázó program az adóalany nem magyarországi adószámán [Áfa tv. 258. § (3) bekezdés b) és c) pont] történő számlakibocsátásához a belfölditől elkülönített sorszámtartományt határoz meg.
(5) A sorszámozás folyamatossága nem sérül, ha
a) a csoportos adóalanyiságban [Áfa tv. 8. §] részt vevő tagok belső, egymás közötti kapcsolataiban a számlának nem minősülő egyéb számviteli bizonylat kibocsátása, illetőleg
b) a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok külső, harmadik személlyel szembeni kapcsolataiban a számla kibocsátása
azonos sorszámtartományon belül történik.
(6) A sorszámozás folyamatossága nem sérül akkor sem, ha a számla és az Áfa tv. 165. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott számviteli bizonylat kibocsátása azonos sorszámtartományon belül történik.
1/F. § (1) A számlázó programnak a számla adattartalmának papírra való nyomtatása során biztosítania kell
a) az összes számlapéldány sorszámozását, ha az előállítás az egyes számlapéldányok egymás utáni nyomtatásával történik, illetőleg
b) annak feltüntetését, hogy a számla összesen hány példányban készül, ha az előállítás több példányos, összeszerelt és előnyomás nélküli papírra történik.
(2) A számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla kibocsátónál maradó példánya – nyomtatás helyett – elektronikus adatállományként is megőrizhető, feltéve, hogy a nyomtatott változattal mindenben megegyező számlaképet az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Eat.) szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel látják el, és az okirat megőrzésére kötelezett [Áfa tv. 179. § (1) bekezdés] teljesíti a külön jogszabályban meghatározott feltételeket.
(3) A (2) bekezdés szerint megőrzött adatállomány a számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla elektronikus változata, amely nem minősül elektronikus úton kibocsátott számlának [Áfa tv. 175. §].
Elektronikus úton kibocsátott, illetőleg az ilyen alapon rendelkezésre álló számla adóigazgatási azonosításra való alkalmasságának szabályai
1/G. § Az elektronikus úton kibocsátott, illetőleg az ilyen alapon rendelkezésre álló számla adóigazgatási azonosítására az 1/E. § (1) bekezdés a) pontot, az 1/E. § (2)-(3) bekezdést, valamint az 1/H. §-t kell megfelelően alkalmazni.
A számítástechnikai eszköz útján, papírra nyomtatott számla és az elektronikus úton kibocsátott, illetőleg az ilyen alapon rendelkezésre álló számla adóigazgatási azonosításra való alkalmasságának közös szabályai
1/H. § (1) Az elektronikus úton kibocsátott, illetőleg az ilyen alapon rendelkezésre álló számla és az 1/F. § (2) bekezdés szerint megőrzött számla helyszíni ellenőrzése során az adóhatóság részére
a) biztosítani kell a számla olvashatóságához szükséges technikai eszközöket,
b) rendelkezésre kell bocsátani az a) pontban említett eszközök használatára vonatkozó dokumentációt, továbbá
c) meg kell adni az a) pontban említett eszközök használatához szükséges felvilágosítást.
(2) Az adóhatóság jogosult a számla kiállításának folyamatát úgy is ellenőrizni, hogy felügyelete alatt a számla kiállítója – próbajelleggel – állít ki számlát.
Számlakibocsátásra kötelezett meghatalmazottjára vonatkozó különös szabályok
1/I. § (1) Azon személy, szervezet által kiállított számla, aki (amely) a számlakibocsátásra kötelezett meghatalmazottjaként jár el [Áfa tv. 160-162. §], abban az esetben alkalmas – az egyéb feltételek teljesülése mellett – adóigazgatási azonosításra, ha
a) nyomtatványként nyomdai úton előre előállított számla esetében a meghatalmazott a számlanyomtatvány kibocsátónál maradó példányát, illetőleg a betelt számlanyomtatvány-tömböt – a tőpéldányokkal való hiánytalan elszámolás mellett – haladéktalanul visszajuttatja a számlakibocsátásra kötelezettnek,
b) számítástechnikai eszköz útján papírra nyomtatott, illetőleg elektronikus úton kibocsátott számla esetében a számlakibocsátásra kötelezett és meghatalmazottja előzetesen és írásban megállapodnak a számla előállítása során alkalmazott sorszámtartományról, amelyet a számlakibocsátásra kötelezett is köteles nyilvántartásában rögzíteni.
(2) Az a személy, szervezet, aki (amely) egyidejűleg több számlakibocsátásra kötelezett meghatalmazottjaként jár el, az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségeknek megbízónként elkülönített nyilvántartás vezetésével tesz eleget.
Pénztárgép, taxaméter útján, papírra nyomtatott nyugta adóigazgatási azonosításra való alkalmasságának szabályai
1/J. § (1) Számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott nyugta abban az esetben alkalmas adóigazgatási azonosításra, ha a nyugta szigorú számadás alá vonása az e rendelet szerint engedélyezett és üzemeltetett pénztárgép, taxaméter alkalmazásával történik.
(2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény hatálya alá tartozó szerencsejátékok nyújtása esetében a szerencsejáték szervezője által számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott nyugta abban az esetben is alkalmas adóigazgatási azonosításra, ha a nyugta szigorú számadás alá vonására – a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – megfelelően teljesülnek azok a feltételek, amelyek a számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számlára vonatkoznak.
(3) Az 1/F. § (2) bekezdés – az egyéb rendelkezések sérelme nélkül – azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy titkosított adatkapcsolat esetében a nyomtatott változattal mindenben megegyező nyugtaképet elegendő az Eat. szerinti minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel ellátni.
Pénztárgép, taxaméter útján, papírra nyomtatott számla adóigazgatási azonosításra való alkalmasságának szabályai
1/K. § (1) Adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adására szolgáló pénztárgép, taxaméter alkalmazásával számla is kibocsátható, feltéve, hogy a pénztárgép, taxaméter rendelkezik olyan funkcióval, amellyel a szigorú számadás alá vonás a számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számlára vonatkozó feltételek szerint biztosított.
(2) Taxaméter esetében az (1) bekezdést azzal az eltéréssel is lehet alkalmazni, hogy a taxiszolgáltatás igénybevevőjének nevét és címét kézzel töltik ki a számlán.
Pénztárgéppel, taxaméterrel szembeni követelmények
2. § (1) Az Áfa-tv.-ben előírt, adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adására az a pénztárgép, illetve taxaméter felel meg, amelyet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) elnöke e rendelet szerint engedélyezett, és az arra jogosított szerviz üzembe helyezett. Az engedély tartalmazza a forgalmazó nyilvántartási, adatszolgáltatási és egyéb kötelezettségeit.

(2) A pénztárgép, illetve taxaméter típusát az APEH elnöke akkor hagyja jóvá, ha
a) készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő bevételek kimutatására (rögzítésére) alkalmas;
b) azzal nyugta kibocsátható;
c) alkalmas az üzembehelyezéskori lezárására (plombálására),
d) az értékesítések (díjak) összegét göngyölíti;
e) a készülék negatív végösszeget tartalmazó nyugta kibocsátására nem alkalmas;
f) napi (időszaki) forgalmi jelentést (zárást) készít, amelyet kinyomtat;
g) a napi értékesítések (díjak) végösszegét az adómemóriában a hozzáférhetetlenség biztosításával, módosítási és törlési lehetőség kizárásával tárolja. Az adómemóriának az adatokat tápfeszültség-kiesés esetén is tárolnia kell;
h) az adómemóriától történő megszakítás, az adómemória betelte vagy illetéktelen beavatkozás esetén nem működik (automatikusan leáll);
i) az adómemória csere esetére az adómemória típusára vonatkozó gyártói és forgalmazói nyilatkozatokat a kérelem tartalmazza.
(3) A pénztárgép jóváhagyásának a (2) bekezdésben foglaltakon kívüli feltétele, hogy
a) készüljön ellenőrző szalag a kibocsátott nyugtáról és a napi forgalmi jelentésről;
b) számítógépes rendszerű, pénztárgép funkcióval ellátott berendezések pénztárgép programja a többi programtól elkülönüljön.
(4) A pénztárgép típusjóváhagyásának további feltétele, hogy a forgalmazó rendelkezzen a 79/1997. (XII. 31.) IKIM rendeletben előírt CE megfelelőségi dokumentációval, és a gyártó megfelelőségi nyilatkozatával.
(5) A taxaméter jóváhagyásának a (2) bekezdésben foglaltakon kívüli feltétele, hogy
a) legalább nyolc tarifa (ezen belül alapdíj, útdíj, várakozási díj) egyidejű tárolására legyen alkalmas;
b) a nyugtakiíratás megtörténtéig a szabad jelzés nem gyulladhat ki;
c) amennyiben a taxaméter több általános forgalmiadó-adóalany (a továbbiakban: adóalany) részére (közös személygépkocsival való taxiszolgáltatás mérésére) készült, akkor az adómemóriában tárolt adatok adóalanyonként elkülönüljenek;
d) az adómemóriába a napi forgalom záráskényszerrel rögzítődjön (a nap 24. órájában vagy az első bekapcsoláskor).
(6) A taxaméter típusjóváhagyásának további feltétele, hogy a forgalmazó rendelkezzen az Országos Mérésügyi Hivatal érvényes hitelesítési engedélyével.
(7) A pénztárgép, taxaméter típusjóváhagyásának egyéb feltételeit, részletes technikai követelményeket, nyilvántartási és adatközlési kötelezettségeket az APEH elnöke közleményben írja elő.

(8) Az (1)-(7) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén az APEH az engedély megadását nem tagadhatja meg.
(9) A típusengedélyt meg kell adni annak a kérelmezőnek is, amely (aki) a pénztárgépet kizárólag saját használatra kívánja importálni vagy előállítani, ha az mindenben megfelel az e rendeletben és az APEH közleményben előírt követelményeknek.
Pénztárgép, illetve taxaméter kötelező használata
3. § (1) Nyugtaadási kötelezettségüket kizárólag pénztárgéppel, taxaméterrel teljesíthetik az 1. számú melléklet szerinti adóalanyok, illetve üzletek. Üzemanyagkút esetében pénztárgépként csak erre a célra kialakított, kútfejjel összekötött, típusjóváhagyott pénztárgép használható.

(2) Az állami adóhatóság a nyugtaadásra kötelezett indokolt kérelmére felmentést adhat pénztárgép kötelező alkalmazása alól abban az esetben, ha
a) szociális vagy egészségügyi helyzete miatt a pénztárgép alkalmazása rá aránytalanul nagy terhet róna,
b) gazdasági tevékenységének természete vagy tevékenysége végzésének egyéb körülményei miatt a nyugta adása pénztárgép alkalmazásával nem oldható meg, vagy csak aránytalanul nagy megterheléssel lenne megoldható.
Pénztárgép, taxaméter üzembe helyezése, javítása
4. § (1) A pénztárgép, taxaméter beszerelését, programozását, javítását, szervizelését, plombálását csak a forgalmazó által megbízott, az APEH által erre feljogosított és plombanyomóval ellátott szerviz végezheti.

(2) A forgalmazó köteles a pénztárgép, illetve a taxaméter adómemóriájába az APEH által megadott azonosító jelet és számot, valamint sorszámot bevinni és rögzíteni.
(3) A szerviz (műszerész) az adómemória indítása, a pénztárgép, illetve taxaméter (be)szerelése, programozása, szervizelése, javítása előtt a szervizelési jogosultságát igazolni köteles a tulajdonosnak (használónak), a munka elvégzése után köteles az APEH által előírt helyeken a plombálást elvégezni a számára biztosított, engedélyezett plombanyomóval.
(4) A forgalmazó köteles a pénztárgép, taxaméter értékesítésekor a használó, illetve a szerviz rendelkezésére bocsátani pénztárgép, illetve taxaméter naplót, valamint adatlapokat a kitöltési előírásokkal együtt. A nyomtatványok mintáját az APEH közleménye, valamint az engedély melléklete tartalmazza.
(5) Az üzembe helyezésről a szerviznek az APEH által előírt adatközlő lapot kell kiállítania, melyet köteles tizenöt napon belül a kitöltési előírás szerinti szerveknek megküldeni.
(6) A szerviznek a beszereléssel, üzembe helyezéssel, javítással kapcsolatos adatokat a használó birtokában lévő pénztárgép, illetve taxaméter naplóba be kell vezetnie, aláírással ellátva. Javítás, szervizelés, illetve programozás esetén fel kell tüntetni a beavatkozás előtti és utáni állapotot is. A szerviz által beírt adatokat az üzemeltetőnek (alkalmazottjának) aláírásával kell elismernie.
(7) A pénztárgépek, taxaméterek beszerelésére, javítására feljogosított szervizeket az APEH az érdek-képviseleti szervek, kamarák javaslatát követően jóváhagyja, nyilvántartja, számukra az általuk használandó plombajelet engedélyezi, a plombanyomót biztosítja.
5. § (1) Ha a javítás azonnal nem végezhető el lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb 3 napon belül a szerviz köteles cserepénztárgépet (taxamétert) biztosítani. A cseregép adatait az erre a célra szolgáló külön lapon, valamint a naplóban fel kell tüntetnie. A javítás befejezését követően a szerviznek mind a visszaadott cseregép (cserekészülék), mind a javított gép (készülék) bevételi adatait a naplóba aláírásokkal igazoltan be kell írnia.
(2) Ha a pénztárgép, illetve a taxaméter nem javítható, akkor erről a szerviznek jegyzőkönyvet kell felvennie, amelyet haladéktalanul meg kell küldeni az üzemeltető székhelye, illetve belföldi székhely hiányában telephelye szerinti APEH megyei (budapesti) igazgatóságának. A jegyzőkönyvben szerepeltetni kell az adómemória kiolvasott adatait vagy annak kiolvashatatlanságát.
(3) Ha az adómemória megtelik, meghibásodik, vagy adószám változás miatt cserére szorul, akkor az adómemória cseréről a szerviznek az APEH által előírt adatközlő lapot kell kiállítania, és azt tizenöt napon belül az üzemeltető székhelye, illetve belföldi székhely hiányában telephelye szerinti APEH illetékes megyei (budapesti) igazgatóságának meg kell küldenie. Érvényes forgalmazási engedéllyel nem rendelkező pénztárgép adómemóriája nem cserélhető, kivéve, ha az engedélyben szereplő forgalmazó (jogutódja) vagy az Irodagépműszerészek Országos Ipartestülete kérelmére az APEH elnöke azt külön engedélyezi.
(4) A használó köteles a betelt vagy egyéb okból használaton kívül helyezett adómemóriát és az erről a szerviz által felvett jegyzőkönyv másolatát az adó megállapításához való jog elévüléséig megőrizni.
(5) A pénztárgép, illetve taxaméter működésképtelensége és javíthatatlansága vagy megsemmisülése esetén az előzőek figyelembevétele mellett, a felvett jegyzőkönyv alapján a selejtezés a vonatkozó jogszabályi előírások (számviteli törvény, magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény) szerint végezhető. Az adómemória eltulajdonítása, megsemmisülése miatti, vagy az adó megállapításához való jog elévülését követő adómemória-selejtezés esetében is a hivatkozott jogszabályi előírások az irányadóak. A pénztárgép (taxaméter) az eltulajdonítás miatt indult szabálysértési vagy büntetőeljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedését követően selejtezhető. Taxaméter esetében az eltulajdonítást azonnal közölni kell az illetékes megyei (fővárosi) Kereskedelmi és Iparkamarával is.
(6) A pénztárgép meghibásodása, áramszünet esetén, vagy ha a pénztárgépet az adóhatóság vizsgálat céljából bevonta, a nyugtaadási kötelezettséget kézi úton előállított nyugtával kell teljesíteni. Ha a használó pénztárgép, illetve taxaméter alkalmazására kötelezett, a meghibásodást haladéktalanul a javításra engedéllyel rendelkező szerviznek be kell jelentenie, és kérnie kell a javítást. A hiba bejelentését és annak időpontját a használó a pénztárgépnaplóban, a szerviz nyilvántartásban rögzíteni köteles. Ennek hiányában az adóköteles tevékenység nem folytatható. Taxaméter meghibásodása esetén a megkezdett fuvaron kívül további fuvar nem teljesíthető.
(7) Ha a szerviz javítási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségét – az ellenőrzés tapasztalata vagy a forgalmazó, illetve a használó jelzése alapján – nem a hatályos jogszabályoknak megfelelően teljesíti, akkor a területileg illetékes állami adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki, ismétlődés vagy súlyosabb kötelezettségszegés esetén az APEH elnöke a szervizelési jogot megvonhatja.
A pénztárgép, taxaméter használatában bekövetkező változások
6. § (1) A pénztárgép, illetve taxaméter értékesítése, átadása, bérbeadása vagy a vállalkozó tevékenységének megszüntetése esetében a használó köteles arról 8 nappal korábban a szervizt értesíteni. A szerviz köteles az adómemória tartalmát kiíratni, és annak adatát az esemény megjelölésével a pénztárgép-, illetve taxaméternaplóba bevezetni, továbbá a használatban bekövetkezett változásról az adóhatóság által előírt adatközlő lapot kiállítani, és a kitöltési előírás szerinti szervezeteknek megküldeni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti események után a pénztárgép korábbi használója köteles a pénztárgép-, illetve taxaméternaplót az adó megállapításához való jog elévüléséig megőrizni. Az új használó részére a szerviz új pénztárgép-, illetve taxaméternaplót állít ki, amelyen fel kell tüntetni az előző használó adatai és az adómemória állása mellett minden olyan eseményt, körülményt is, amely a készülék további használatát, javítását érinti.
(3) Az új használónál történő üzembe helyezésről nem kell külön adatközlő lapot kiállítani, ha az az eladással egyidőben történik. Ebben az esetben a változásról készült adatközlő lapot az átadónak és átvevőnek is alá kell írnia.
(4) Ha a tulajdonos (használó) a pénztárgépet másik telephelyen (pénzátvételi helyen) kívánja működtetni, akkor a pénztárgépnaplóba az adómemória állását és a gép áthelyezésének idejét, helyét (címét) rögzíteni köteles.
(5) Pénztárgép (taxaméter) használójának személyében bekövetkező változás esetén adómemóriát kell cserélni, az adómemóriát és az adatokat tartalmazó bizonylatokat a használó köteles az elévülési időn belül megőrizni.
(6) Visszavont forgalmazási engedélyű pénztárgép (taxaméter) használójának személyében történő változás esetén a pénztárgép adómemóriájának cseréje tilos. Ezen pénztárgépek (taxaméterek) sem új, sem használt állapotban nem értékesíthetőek, más használatába nem adhatóak. Adómemóriájuk csak a memória megtelte vagy meghibásodása miatt cserélhető, amennyiben az APEH elnöke azt engedélyezte.
A pénztárgép, taxaméter használatával összefüggő egyéb előírások
7. § (1) A pénztárgépnaplót a használó köteles az üzemelési helyen tartani. A taxaméternaplót és az adatközlő (üzembe helyezésről, változásról szóló) lapot, amely az érvényes hitelesítést is igazolja, a távolsági és helyi személytaxi közlekedés (SZJ 60.22.11.) nyújtását (a továbbiakban: taxi-szolgáltatást) végző az üzemelés során köteles a gépkocsiban, illetve magánál tartani. A taxi-szolgáltatás esetén kötelező jól látható módon tájékoztatni az utast az alkalmazható tarifákról.

(2)-(3)
(4) A pénztárgépen a napi zárás végrehajtása kötelező.
(5) A pénztárgép ellenőrző szalagjait időrendi sorrendben az elévülési időn belül úgy kell megőrizni, hogy az az ellenőrzéskor áttekinthető és azonosítható módon rendelkezésre álljon. Ez a napi forgalmi jelentésre is vonatkozik, pénztárgép és taxaméter esetében egyaránt. Év végén a pénztárgép adómemóriájának teljes kiíratását – a bevétellel való egyeztetés érdekében – el kell végezni, és azt az ellenőrzés céljára megőrizni.

(6) A pénztárgépbe a javítás befejezését követő első tételként a kézi nyugtaadással és a csere pénztárgéppel bizonylatolt bevételt is be kell ütni, külön megjelöléssel, vagy az erről utólag egy összegben készült gépi nyugtán történő feljegyzéssel, a bizonylat megőrzése mellett.
(7)
7/A. § Csoportos adóalanyiság esetében az e rendeletben foglaltakat a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok tagonként külön-külön is teljesíthetik.
Egyes eljárási szabályok
8. § (1) Az e rendeletben számára meghatározott hatósági feladatokat az APEH az Országos Pénztárgép és Taxaméter Technikai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) közreműködésével látja el.

(2) A Bizottság az APEH döntés-előkészítő és javaslattevő testülete.
(3) A Bizottság e jogkörében véleményezi és döntésre előkészíti az APEH-hez benyújtott kérelmeket a pénztárgépek, illetve taxaméterek típusjóváhagyására.
(4) A Bizottság közreműködik a típusjóváhagyással forgalmazott gépek ellenőrzésében.
9. § (1) A Bizottság tagjait és vezetőjét az APEH elnöke kéri fel a Bizottság munkájában való közreműködésre.
(2) A Bizottság ügyrendjét, valamint a pénztárgép- és taxamétertípusok engedélyezésével összefüggő döntéseket az Adó és Ellenőrzési Értesítőben közzé kell tenni.
Átmeneti rendelkezések
10. § (1) 1997. január 1-jét követően az APEH elnöke csak olyan pénztárgép forgalmazását engedélyezi, amely a nyugta végösszegét a matematikában érvényes kerekítési szabályoknak megfelelően ötven fillérre vagy forintra kerekíti.
(2) A korábban jóváhagyott pénztárgéptípusok – amennyiben azok nem felelnek meg az (1) bekezdésben foglalt előírásoknak – forgalmazási engedélyei 1997. szeptember 30-ig benyújtandó módosítási kérelemmel megújíthatók. Az engedély megadását követően a korábbi típus nem forgalmazható. Az (1) bekezdésben előírt feltételekkel nem rendelkező pénztárgépek forgalmazási engedélyeit – ha megújítás nem történt – az APEH 1997. december 31-ével visszavonja, ezt követően ezek forgalmazása nem megengedett.
(3) Az (1) és (2) bekezdés előírásai nem érintik a használatban levő pénztárgépeket, de azokon a megújított (módosított) típusengedély szerinti átalakítás végrehajtható.
(4) Az (1) bekezdés előírásai szerinti kerekítési szabályoknak megfelelő nyugták előállítására alkalmas – korábban jóváhagyott – pénztárgéptípusok engedélyei változatlanul érvényesek.
Záró rendelkezések
11. § (1) E rendelet 1996. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő engedélyezési ügyekben is alkalmazni kell.
(2)
(3) A korábbi forgalmazási engedélyek változatlanul érvényesek mindaddig, amíg a forgalmazó a készülék típusának, működtető programjának változtatását nem kéri, vagy az engedélyben foglaltak be nem tartása miatt az APEH elnöke az engedélyt vissza nem vonja.
(4) Az adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 6/1993. (II. 9.) PM rendelet, továbbá az azt módosító 27/1993. (IX. 27.) PM rendelet e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti.
1. számú melléklet a 24/1995. (XI. 22.) PM rendelethez
Az Áfa tv. 166. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése hiányában, nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel, taxaméterrel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek:
a) a taxiszolgáltatást nyújtó adóalanyok,
b) a gyógyszertárak,
c) az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében szereplő valamennyi üzlet, kivéve
ca) a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,
cb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,
cc) a kereskedelmi működési engedély megszerzése alól mentesülő, ipari – kivéve élelmiszeripari – tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,
cd) a termelői borkimérés,
ce) az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében,
d) a nagykereskedelmi üzletkörbe tartozó adóalanyok a részben vagy egészben készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.
2. számú melléklet a 24/1995. (XI. 22.) PM rendelethez