Az eddig nyilvánosságra került tervek szerint az egyik változás a személyi-jövedelemadót érintené. A 18%-os SZJA sávhatára jelenleg 1,7 millió forint, mely még ebben az évben 1,9 millió forintra változhat. A módosítást visszamenőleg, 2009. év eleji hatállyal vezetnék be, melynek eredményeképpen a legalább havi 160 ezer forint bruttó bért keresők év elejéig visszamenőleg 3000 forinttal több nettó jövedelemhez jutnának.
A munkanélküliség további növekedésének megakadályozása érdekében enyhítenének a munkáltatók terhein is: a munkáltató által a munkavállaló után fizetendő járulék 5%-kal csökkenne, a minimálbér dupláját jelentő bérig.
Változatlanul számítani lehet azonban a jövedéki termékek (üzemanyag, alkoholtermékek és cigaretta) adójának 5-6 százalékos emelésére.
További szigorítás a normál áfa kulcs 20%-ról 25%-ra való emelése, melyet egy alacsonyabb, az alapvető élelmiszereket (kenyér és pékáruk, tej és termékek), valamint a távhőt terhelő 18%-os közbülső áfa kulccsal igyekeznek kompenzálni.
Az adórendszer jövőre még nagyobb átalakuláson esne át.
A leglátványosabb változás ismét a személyi jövedelemadót érinti, tekintettel arra, hogy bekerül a rendszerbe az úgynevezett szuperbruttósítás fogalma. Az adó alapja ma a bruttó bér, ez után kell megfizetni a személyi ?jövedelemadót: 1,7 (illetve a módosítás bevezetése után 1,9) millió forintig 18%-ot, afölött pedig 36%-ot. A szuperbruttósítás eredményeként a mai bruttó bérhez, mint adóalaphoz hozzáadódik a munkáltató által fizetendő ? jelenleg 32, de a tervek szerint 27%-osra csökkenő ? járulék, és az így szuperbruttósított összeg után kell befizetni az SZJA-t. A nyilvánvaló tehernövekedést azonban két tényezővel is ellensúlyozzák: csökkeni fog mind az alsó, mind a felső adókulcs (18-ról 15-17%-ra, illetve 36-ról 33-35%-ra), valamint a magasabb, 4-5 millió forintos jövedelemmel rendelkezők is az alsó adókulcs alapján adóznak majd. A miniszterelnök szerint ezekkel a módosításokkal az adózók 90%-a az alsó kulcs alapján fizeti majd az SZJA-t.
A vállalkozások terheit három intézkedéssel csökkentik: Januártól megszűnik a havi 1950 forintos eho, valamint a cégeket terhelő 4 százalékos különadó, az 5 százalékos járulékcsökkentésre pedig jövedelemhatártól függetlenül sor kerül. A kedvező változások fejébe a társasági nyereségadót 16%-ról 19%-ra emelik, és számítani lehet a kedvezmények, mentességek körének szűkítésére.
A magánszférát érintő változások egyike, hogy jövőre bevezetik az általános, érték alapú ingatlanadót. Erről ma nagyjából annyit lehet tudni, hogy a nagyobb értékű ingatlanok tulajdonosainak nagyobb terhet kell viselniük, az alacsonyabb értékű ingatlanok adóját pedig a jelenlegi, másképpen nevezett ingatlanadó (kommunális adó, telek- vagy építményadó) összegéhez igazítják. Az ingatlanadónál szociális szempontokat is terveznek érvényesíteni, azaz a rászorulók (pl. nyugdíjasok) számíthatnak az adófajta méltányos csökkentésére, vagy elengedésére.
Nem változtak az adórendszeren kívüli, kiadásoldali intézkedések, mely szerint megszorításokra, a kiadások lefaragására van szükség. Így a nyugdíjasok már idén nem kapják meg a 13. havi nyugdíj második felét, jövőre pedig a teljes 13. havi járandóság megszűnik. A nyugdíjkorhatár 2012-től fokozatosan 62 évről 65 évre emelkedik.
A Bajnai kormány szerint az állami szféra felismerte, hogy a spórolást saját magára is ki kell terjesztenie, így a kormányt támogató képviselők vállalták, hogy a közszféra számára kifizetett nominális bruttó bért két évre befagyasztják, és ezzel egyidejűleg a 2009. második felére jutó kereset-kiegészítést, illetve egyéb kompenzációt felülvizsgálják. A megfogalmazás azonban arról árulkodik, hogy ezek nem eldöntött kérdések, és továbbra is lehetőséget biztosítanak maguknak az önkorlátozó intézkedésektől való visszalépésre.
Szintén változatlan az álláspont atekintetben, hogy 2010-től a közszféra alkalmazottai sem kapnának 13. havi fizetést, újdonság viszont, hogy cserében a gazdasági helyzetben elvárt növekedéshez kötött általános „ösztönző kiegészítést” vezetnének be. A megszorításokat az önkormányzatok sem úsznák meg: kevesebb támogatást kapnának, azzal, hogy egyidejűleg a ?hatékonyság? növelése a cél.
Nem ismert módon változna a nyugdíj-indexálás is, melytől szintén a hiánycél teljesülése mellett a GDP elvárt növekedését, illetve a nyugdíjak reálértékének megőrzését remélik.
A családi pótlékot szintén befagyasztanák két évre, és a családi pótlék jogosultsági korhatárát 23-ról 20 évre csökkentenék.
A gyes és gyed időtartamát a jelenlegi három év helyett két évben maximálnák, ami némileg ellentmondás, hiszen a gyed eddig is csak két évig járt. Logikusnak az tűnik, hogy ezentúl a kettő együtt lehet maximum két év, amiből a gyed maximum egy év, de ez jelenleg inkább csak találgatás.
A lakástámogatásokat már ez év július 1-től felfüggesztenék.
A gáz- és távhőár-kompenzációt szintén csökkentenék, jövőre pedig teljesen megszüntetnék. A Bajnai kormány azonban azzal számol, hogy fél-egy éven belül jelentősen csökken a gáz ára, így – és az energiahatékonysági fejlesztések támogatásával párhuzamosan ? a gázár-támogatás likvidálása nem jelent plusz terhet az érintetteknek.
A nyilvánosságra hozott Bajnai-csomag szól még a közösségi közlekedéshez kapcsolódó támogatások csökkentéséről (mely feltehetően elsősorban a MÁV-ot érinti), valamint az agrártámogatások és a közmédiának nyújtott támogatások mérsékléséről.
