Az szja mértéke továbbra is 15%.
2020.01.01-től bevezetik a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét. Mint a nevében is szerepel, csak az anya veheti igénybe ezt a kedvezményt és nem is oszthatja meg mással. Annak az anyának jár a kedvezmény, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, vagy legalább 12 éven keresztül, illetve elhunyt gyermek esetén annak haláláig jogosult volt. Ez a kedvezmény minden más kedvezményt (pl. családi, első házas vagy személyi kedvezményt) megelőzően vehető igénybe az összevont adóalapba tartozó, munkával szerzett jövedelmekből. Ezek a jövedelmek pl. a bér, táppénz, csed, gyed, megbízási díj, álláskeresési járadék, egyéni vállalkozói kivét, átalányadózó jövedelme, őstermelői jövedelem, társas vállalkozó személyes közreműködéséért fizetett jövedelme.
A kedvezményre jogosultnak ezen jövedelmek után nem kell személyi jövedelemadót fizetnie (persze járulékot azért kell, de annak csökkentésére meg ott van a családi kedvezmény).
A kedvezmény – a kifizetőnek adott, vagy adóbevallásban megtett – nyilatkozat alapján érvényesíthető, melyre formanyomtatvány van.
Vannak olyan jövedelmek, melyekre ez a kedvezmény nem vonatkozik. Így tehát továbbra is kell szja-t fizetni például a bérbeadásból, osztalékból, ingatlanértékesítésből származó jövedelem után.
Javasoljuk minden hölgynek, aki legalább négy gyermeket nevelt (bármilyen rövid ideig), hogy járjon utána, neki jár-e ez a kedvezmény.
Az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek már az erre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozatukat is (csakúgy, mint a többi nyilatkozatot) kitölthetik elektronikusan, melyet a NAV automatikusan továbbít a kifizető felé. (Ha elektronikusan és papír alapon is készült nyilatkozat, akkor a papír alapút kell figyelembe venni.)
A családi kedvezmény mértéke és igénybevételének feltételei nem változtak.
2019.08.23-tól létezik a magánalapítvány, családi alapítvány, melyet magánszemély hozhat létre a vagyona kezelésére és ezek hozamaival való gazdálkodásra. Lényege, hogy a hozamból juttatott érték osztalékként adózik (kivéve, ha a hozam tartós befektetési szerződésből származik), viszont a vagyonból juttatott vagyoni érték adómentes. Jó lehet ez a formáció például arra, ha valamelyik hozzátartozónkat (pl. keresztlányunkat) szeretnénk támogatni mondjuk tanulmányai folytatásában vagy egészségügyi ellátásában.
2019.07.01-től adómentes a babaváró támogatás és a nagycsaládok személygépkocsi-szerzési támogatása.
2020.01.01-től adómentes a vadász ingyenes vagy kedvezményes részvétele a vadászaton, valamint az elejtett vad húsának ingyenes vagy kedvezményes juttatása, ha a jogszabályban előírt feltételeknek megfelel (vagyis jóváhagyott vadgazdálkodási terv szerint, kármegelőzés érdekében, állományszabályozó vadászaton történik az elejtés).
Egyéni vállalkozóból egyszemélyes kft-vé lehet alakulni egy lépésben (korábban először egyéni céggé kellett válni). A lépést jól meg kell fontolni, mert a kft. bejegyzését követő 5 évig az alapító egyéni vállalkozó nem lehet bt-beltag és egyéni vállalkozó sem.
A béren kívüli juttatások közül már csak a SZÉP-kártya maradt meg. Ennek három alszámlájára utalt támogatás adózik „kedvezményesen”, vagyis 32,5 %-kal. A keret a tavalyihoz képest nem változott, vagyis a SZÉP-kártya szálláshely alszámlájára 225.000,- Ft/év, vendéglátás alszámlájára 150.000,- Ft/év, szabadidő alszámlájára 75.000,- Ft/év utalható béren kívüli juttatásként. A béren kívüli juttatás éves kerete maradt 450.000,- Ft.
Az egyes meghatározott juttatások (melynek adóterhe 38,35 %) a következők:
- Hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés, egyéb szolgáltatás.
- Telefonszolgáltatás magáncélú használata: bruttó telefonköltség 20 %-a (ha nincs továbbszámlázva a dolgozó felé).
- Szakmai gyakorlaton lévő hallgatóknak, valamint hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatottaknak azonos feltételekkel és módon, ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás.
- A reprezentáció és az üzleti ajándék. (Egyesületnél, köztestületnél a reprezentáció és a minimálbér 25 %-át meg nem haladó egyedi értékű üzleti ajándék az összes ráfordítás 10 %-áig, de max. az összes bevétel 10 %-áig adómentes.)
- Csekély értékű ajándék (minimálbér 10 %-át meg nem haladó összegű) évente egyszer.
- „Szóróajándék”, melynél nem tudjuk, konkrétan ki kapta (max. a minimálbér 25 %-a).
- Béren kívüli juttatás keretösszegét meghaladó része.
- Önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári, önsegélyező pénztárakba célzott szolgáltatásra befizetett összeg.
- Ingyenesen vagy kedvezményes termék/szolgáltatás formájában juttatott bevétel, ahol nem állapítható meg egyértelműen, hogy ki és milyen arányban részesült belőle (pl. céges buli költsége).
- Olyan csoportos személybiztosítás (élet-, baleset- és betegségbiztosítás), melyet a kifizető egy adott személyi állományra köt meg. (Ezeknél a díjat a létszám alapján határozzák meg.)
Minden más juttatás – pl. a kifizető által a magánszemély javára kötött biztosítás – a jogviszony szerint adózik (pl. munkavállaló esetén bérként).
Továbbra is van azért néhány adómentes juttatás, például:
- Tanulószerződés (szakképzési munkaszerződés) alapján a szakképző iskolai tanulónak járó díjazás, illetve az együttműködési megállapodás alapján a gyakorlati időre fizetett díjazás, kötelezően adandó nem pénzbeli juttatás (pl étkezési utalvány, utazási költségtérítés).
- Vendéglátó üzlet felszolgálójaként a vendégtől közvetlenül kapott borravaló.
- Munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat.
- Védőeszköz, baleset- és egészségvédelmi eszköz, ha jogszabály írja elő a használatát.
- Adott árengedmény, áruminta.
- Munkaruházati termék.
- Sportrendezvényre szóló belépő, bérlet (max. évente a minimálbér összegéig).
- Kulturális szolgáltatásra szóló belépő, bérlet (színház, cirkusz, tánc, zene, múzeum, könyvtár) évente max. a minimálbér összegéig. Fontos kitétel, hogy csak akkor adómentes a juttatás, ha a jegy, bérlet nem visszaváltható, valamint a juttatás nem adható utalvány formájában sem.
- Munkába járás 15,- Ft/km.
- Kegyeleti ellátás.
- Óvoda, bölcsőde költségeinek megtérítése akkor is, ha a számla a magánszemély nevére szól.
Az egyéni vállalkozó a nyeresége után összesen 38,575 % adót köteles fizetni (nyereségadó, vállalkozói osztalékadó, szoc.ho).
