I. Az OMMF tevékenysége
A különböző típusú állami felügyeletek rendeltetése a fokozott állami védelmet igénylő, szabályozott társadalmi viszonyok folyamatos ellenőrzése. Ilyen állami felügyeletek olyan területeken jöttek létre (munkavédelem, bányászat, fogyasztóvédelem, munkaügy, pénzügy), ahol a jog a gyengébb fél védelmét speciális előírásokkal kívánja biztosítani, és amelyek tekintetében az állam nem elégedhet meg az egyéni jogérvényesítéssel. Az állam az ellenőrzéssel az érdekeltek mellé áll életük, egészségük, illetőleg anyagi biztonságuk megóvása érdekében. Ilyen fokozottan védett érdek a munkavállaló széles értelemben vett jogbiztonsága, amely alatt értendő a foglalkoztatás jogszerűsége, egészségének védelme a munkaidő szabályainak betartásával és a biztonságos, egészségét nem veszélyeztető munkafeltételek megteremtése is.
A foglalkoztatási szabályok hatósági ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az OMMF látja el, ennek keretében munkájával elősegíti a munkavállalói alapjogok érvényesülését, a munkáltatók között az egyenlő feltételek szerinti versenyképesség megvalósulását, a szankció eszközével befolyásolja a munkáltatók jogkövető magatartását.
A munkaügyi ellenőrzésnek nem kizárólagos letéteményese az OMMF. A Met. egyes szakágazatokban egyéb szerveket is feljogosít a munkaügyi ellenőrzés lefolytatására, ezzel kizárva az OMMF ellenőrzési jogkörét.
Ilyen terület a bányászat, ahol a bányaüzemeket és a bányavállalkozásokat a bányafelügyelet jogosult munkaügyi szempontból ellenőrizni. Egyes, rendeltetésüknél fogva sajátos szervezeteknél, mint például a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi szerveknél, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatoknál a feladatok ellátására önálló szervezet alakult. A munkaügyi ellenőrzés ezen felosztása tehát ágazati jellegű, az abban közreműködő szervek a maguk területén teljes körű munkaügyi ellenőrzést tarthatnak, mindazon hatósági jogosítvánnyal élhetnek, melyre a Met. felhatalmazást ad. Egyes munkaügyi szabályok ellenőrzésére az általános hatáskörrel felruházott OMMF-en kívül más szervek is jogosultak. Ilyen párhuzamos hatáskör áll fenn például a bejelentés nélküli foglalkoztatás ellenőrzése esetében. Erre az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és a Vám- és Pénzügyőrség is jogosult. A jogsértés ugyanis nem csak a munkavállalónak, hanem az államnak is kárt okoz a be nem jelentett foglalkoztatás miatt jelentkező költségvetési bevételkieséssel. Itt az egységes munkaügyi ellenőrzés helyett az ellenőrzés megkettőződéséről beszélhetünk, mivel a különböző szervek más-más jogcímen, eltérő felhatalmazás alapján és önálló szankciórendszert alkalmazhatnak a be nem jelentett foglalkoztatás feltárása esetén.
Az OMMF szervezete hét regionális munkaügyi felügyelőséget foglal magába, melyek a hozzájuk tartozó megyék területén tevékenykedő munkáltatóknál tarthatnak ellenőrzéseket (lásd ommf.gov.hu, elérhetőségek menűpont).
A munkaügyi ellenőrzése számos ponton kapcsolódik a munkaviszony fennállásához. A hatóság a munkavégzés megkezdésétől annak megszűnéséig számos jogszabályi előírás betartását megvizsgálhatja, azonban az Mt.-ben foglalt valamennyi szabály betartására nem rendelkezik hatáskörrel, példának okáért a csoportos létszámcsökkentés végrehajtására vonatkozó eljárási szabályok megsértése esetén intézkedési jogosultsága nincs.
A munkaügyi ellenőrzés során vizsgálható, hogy a munkaviszony jogszerűen jött-e létre (a felek írásba foglalt munkaszerződést kötöttek, a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát bejelentette az APEH felé, a munkaszerződés tartalma megfelel a jogszabályi előírásoknak), a munkáltató megfelelően tájékoztatta-e munkavállalóját a munkaszerződés megkötésekor. A létrejött munkaviszony vonatkozásában vizsgálhatja a munkavégzés időbeli korlátainak betartását (napi és heti munkavégzési idő törvényi korlátait; pihenőidők, szabadság kiadását; az ügyelet és készenlét jogszerű elrendelését) és a munkaidő megfelelő nyilvántartását. Az kiterjed a minimálbér, illetve a garantált bérminimum és a törvényen alapuló különböző pótlékok (műszakpótlék, túlmunka díjazása), a munkaviszony megszűnésekor az igazolások kiadására, illetve az elszámolás megtörténtére. A hatóság jogosult továbbá a munkaerő-átengedés speciális formája, a munkaerő-kölcsönzés szabályainak érvényesülését is vizsgálni.
A munkaügyi ellenőrzés lefolytatására sor kerülhet hivatalból, illetve panasz vagy közérdekű bejelentés alapján. Utóbbiak általában munkavállalóktól érkeznek, akik a munkáltató valamely magatartását sérelmesnek, illetve jogsértőnek érzik. A bejelentőknek nem kell tartaniuk attól, hogy panaszuk miatt a munkahelyükön sérelem éri őket, hiszen lehetőségük van tanúvédelem igénybevételére. Ilyen esetben a hatóság a panaszos valamennyi adatát zártan kezeli, azaz semmilyen formában nem szolgáltatja ki a munkáltatónak, sőt azt sem tudhatja meg a foglalkoztató, hogy bejelentés alapján történt-e az ellenőrzés. Az adatok zárt kezelésének lehetősége a helyszínen, vagy a hatóságnál meghallgatott munkavállalókat is megilleti, erre vonatkozó kérelmüket a meghallgatás kezdetén írásban rögzíti a felügyelő.
A panaszos és a közérdekű bejelentő nem ügyfél az eljárásban, de bizonyos jogok megilletik őket, például: értesítést kap az ügyintézési határidő meghosszabbításáról, a bejelentés kivizsgálásának eredményéről, a megtett intézkedésekről, panaszt nyújthat be, ha a kivizsgálás eredményével nem elégedett.
Bizonyos jogsértések vizsgálatát kizárólag annak a személynek a kérelmére folytathatja le a hatóság, akit a munkáltatónál ilyen jellegű sérelem ért: pl. az egyenlő bánásmód követelményének, vagy bizonyos szakszervezeti jogok megsértése esetén. Ilyenkor a kérelem előterjesztője az eljárásban ügyfélként vesz részt, azaz számos jog illeti és kötelezettség terheli (pl. az eljárás megindításáról a hatóság értesíti, az ügyben nyilatkozatot tehet, a jegyzőkönyvekből másolatot kérhet, a döntés ellen fellebbezéssel élhet).
II. A helyszíni ellenőrzés
A munkaügyi ellenőrzéseket a felügyelőségeken dolgozó munkaügyi felügyelők tartják a munkavégzési helyszíneken (építkezés, mezőgazdasági munkavégzés területén, a munkáltató székhelyén, telephelyén, üzemcsarnokban, piacokon stb.). A munkáltatóknak az ellenőrzés megkezdésekor fontos tudni, hogy a felügyelő a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes bejelentési kötelesség nélkül tarthat ellenőrzést. A felügyelő akadályoztatása esetén igénybe veheti a rendőrség segítségét, a munkaügyi dokumentumokat (jelenléti ív, munkaszerződés, bérjegyzék stb.) megtekintheti, azokról másolatot készíthet, az ellenőrzéssel összefüggésben hang- és képfelvételt készíthet, a munkahelyen tartózkodó személyektől felvilágosítást kérhet, a munkavégzés közben talált személyeket tanúként hallgathatja meg.
A munkaügyi felügyelők ellenőrzéseik során gyakran néznek szembe nehézségekkel, amelyek közül talán a legnagyobb problémát az ügyfelek, vagyis az ellenőrzés alá vont munkáltatók képviselőinek együttműködési hiánya okozza. Általában sem a feketén foglalkoztató munkáltató, sem a feketén foglalkoztatott munkavállaló nem válik az eljárás során együttműködő partnerré, hiszen a munkaügyi szabálysértések zömét nem egyszerű mulasztásból, vagy kellő odafigyelés hiányából adódó adminisztratív tévedésből, hanem sok esetben tudatosan, kitanítva követik el. Nem meglepő tehát, hogy a foglalkoztatók nagy részének és a tőlük függő munkavállalóknak minden igyekezete az ellenőrzés ellehetetlenítését célozza. Nem ritka az ellenséges, a fenyegetően agresszív hangnemet használó, a kérdésekre nem, vagy a valóságnak nem megfelelő nyilatkozatot tevő munkáltatói képviselő.
A hatóság ellenőrzési tevékenységében ennek ellenére, vagy éppen ezért, mindenkor jelen kell lennie a következetesen alkalmazott szigornak, az emberségnek, valamint a munkavállalók és a foglalkoztatók felé irányuló humánumnak is. Csak ezen elvek érvényre juttatásával alakulhat ki az a bizalmi viszony, ami alapját képezheti a megfelelő eredményeket hozó és követendő példát adó hatósági munkának.
III. Az ellenőrzés súlyponti területei
Az OMMF ellenőrzési tevékenységében kiemelt szerepet kapnak azok az ágazatok, ahol a tapasztalatok alapján a legtöbb szabálytalanság jellemző. Az építőipar, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és a vendéglátás területén a leggyakoribb munkaügyi szabálytalanság a feketefoglalkoztatás, de nem ritka a külföldiek engedély nélküli foglalkoztatása és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő visszaélés sem.
A munkaügyi ellenőrzéssel kapcsolatba hozható, legtöbbször használt fogalom a feketegazdaság. Ennek egyik szegmense a feketefoglalkoztatás, amely önmagában is egy összetett jelenség. Ez a kategória felöleli az adócsalástól, a munkavállalók garanciális jogának megsértésén keresztül mindazt a jogsértést, amelyek elsősorban a munkáltatók erőfölényéből, illetve a munkavállalók viszonylagos kiszolgáltatottságából adódik. A feketefoglalkoztatás nemzetgazdasági jelenlétét és növekvő trendjét az évenként feldolgozott statisztikai adatok is egyértelműen tükrözik. Az ágazatokra jellemző adatok a feltárt feketén foglalkoztatott munkavállalók számának növekedése közben egy lassú kiegyenlítődést mutatnak. Az építőiparon belül észrevehetően csökkenő tendenciát figyelhetünk meg, hiszen 2006-ban még minden második feketén foglalkoztatott munkavállaló (50%) az építőiparból került ki, addigra a 2007-es arány ?már csak? 40 % körüli volt.
Az építőipari és a mezőgazdasági tevékenységek esetében nagyszámú munkavállalóra van szükség, a végzett munka elsősorban kétkezi segédmunka. Az ilyen feladatokhoz sokszor nincs szükség szakismeretre, ezért a társadalom viszonylag képzetlenebb, hátrányosabb gazdasági ? szociális környezetéből, annak is a könnyebben befolyásolható rétegéből kerülnek ki a munkavállalók. Ezek a dolgozók gyakran hátrányos, jogsértő feltételek mellett is kénytelenek vállalni a kisebb és bizonytalanabb munkadíj veszélyét rendszerint magában rejtő jogellenes foglalkoztatás kockázatát.
IV. Céljai
Az OMMF elsődleges célja a foglalkoztatás biztonságának megteremtése, azaz a munkáltatók jogkövető magatartásának elősegítésével a munkavállalók szabályos foglalkoztatásának biztosítása.
A jogkövető magatartás előmozdítása érdekében kiszámíthatatlan és egyre gyakoribb ellenőrzéseket tart a hatóság, így a foglalkoztató ellenőrzéssel való ?fenyegetettsége?, valamint a kiszabott munkaügyi bírság összege (amely akár húszmillió forint is lehet) minden bizonnyal ?ösztönzőleg? hat.
A bírság kiszabása mellett fokozott visszatartó erőt jelent, hogy az OMMF (jogszabályban meghatározott esetekben) a munkaügyi jogsértés miatt elmarasztalt munkáltatók adatait honlapján nyilvánosságra hozza. Ezen túl a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére vonatkozó szabályokat megsértő munkáltatók két évig nem igényelhetnek állami támogatást, és öt évre kizáródnak a közbeszerzési eljárásokból is.
Az OMMF munkaügyi felügyelői 2007-ben 32.840 munkáltatót ellenőriztek, ez a szám azonban nem tartalmazza az utóellenőrzések és a munkáltató különböző telephelyein, fióktelepein végzett ellenőrzéseket, ez az adat 2008. első félévében már 19.586 volt. A szervezet folyamatos bővülésével, az ellenőrzési módszerek változtatásával, az utóellenőrzések nagyszámú lebonyolításával reményeink szerint egyre több munkavállaló jogviszonyát rendezhetjük.
A szociális és munkaügyi miniszter által közzétett 7001/2008. (MüK. 4.) irányelv a munkaügyi ellenőrzés 2008. évre vonatkozó, kiemelt ellenőrzési céljairól szól. A munkaügyi ellenőrzés kiemelt feladatának tekinti ebben az évben is a munkaszerződés, illetve az adóhatósági bejelentés, valamint a munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatás feltárását és a határozatban foglaltak teljesítésének utólagos ellenőrzését, végrehajtási eljárásban történő kikényszerítését. A munkaügyi ellenőrzés során a hatóság kiemelten vizsgálja ebben az évben a miniszter által az ágazatra kiterjesztett hatályú szerződések hatályosulását, különös tekintettel a munkabérekre vonatkozó szabályok betartását az építőipari ágazatban.
A munkaügyi ellenőrzés kiterjed a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér megfizetésének betartására, melyet a munkaügyi hatóság hivatalból ellenőriz. Jelenleg 4 kiterjesztett kollektív szerződés van: a Sütőipari Szakágazati Kollektív szerződés (TEÁOR ’03 szerint 15.81. 1582.); a Vendéglátó és Idegenforgalmi Kollektív szerződés (TEÁOR ’98 szerint 55.1. 55.3. 55.5.); a Villamosenergia-ipari Kollektív szerződés (TEÁOR ’03 szerint 40.1); és az Építőipari Ágazati Kollektív szerződés (TEÁOR ’03 szerint 45.11-45.50). A kiterjesztett kollektív szerződések nemcsak a Munkaügyi közlönyben, hanem a minisztérium honlapján is megtekinthetők (https://www.szmm.gov.hu, munkaügyi kapcsolatok információs rendszer menüponton belül).
OMMF Hírlevél
