A legújabb hírek szerint „csak” hat évet kell várnunk arra, hogy hazánkban is az euró legyen a hivatalos fizetőeszköz. Ennek ellenére már most is sok helyen elfogadják. Kedvelt elszámolási eszköz, mind az üzleti, mind a privát életünkben fontos szerepet tölt be. Azért nézzünk meg néhány érdekességet!
Sok üzletben találkozhatunk magasra kifüggesztett euró árfolyammal, ami természetesen nehézkesen követi csak az árfolyamváltozásokat. Sok kereskedő és vendéglátó a forgalom megtartása, vagy növelése érdekében hajlandó eurót elfogadni. De szabályos ez a gyakorlat?
A válasz nem teljesen egyértelmű, ugyanis az euró kereskedelmi forgalomban történő elfogadása nincs teljes körűen szabályozva. Megoldás érdekes módon nem született erre az állapotra, pedig az euró előszobájában nem szabadna egy ilyen dolgot szabályozás nélkül hagyni. Ami biztos:
- forint pénztárban nem tudok eurót tartani,
- az MNB középpel rosszul jár a kereskedő, jól jár a vásárló,
- elfogadás utáni beváltása törvényes váltóhelyeken (bank, pénztár) realizált árfolyamnyereséget illetve -veszteséget generál, amihez nincs nyilvántartás
Amíg a nagy nemzetközi láncoknál legfeljebb 2-3 forintot bukik a vásárló az euróján, addig a belvárosi üzletekben 15-25 forintot is. Főleg a vendéglátóhelyeken nagy az átváltási különbség, amit azzal magyaráznak a boltosok, hogy sok adminisztrációs és élőmunkájuk van az euróval. Forintban számolnak és el kell menniük váltani. A nagyarányú árfolyamkülönbség egyébként nem törvénytelen, a boltos maga döntheti el, milyen árfolyamon váltja a pénzt.
Ha a boltban az árak euróban és forintban is fel vannak tüntetve, akkor egyszerűsödik a helyzet (gondolhatnánk). Kiválasztom a terméket, kifizetem az ajánlatként elfogadott eurós ellenértékét, kiállítják nekem a számlát, ahol forintban is feltüntetik az áfa értékét és mindenki boldog. De mi történik akkor, ha nem kérek számlát és megelégszem a nyugtával? Akkor is kapok számlát … Ha viszont nem adom meg az adataimat, akkor azt nem tudják a jogszabályokban rögzített módon kiállítani.
A kereskedő főszabály szerint maga dönti el, hogy elfogadja az eurót vagy sem – mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Hozzátette, korábban volt már vita a szolgáltatásról, ugyanis a pénzügyi felügyelet szerint ez a tevékenység pénzváltás. Ám valójában a kereskedő csak elfogadja a pénzt, amit azután ott vált be, ahol erre a törvény szerinti lehetősége van (bankban, pénzváltóban). Elvileg azt is megteheti, hogy euróban adjon vissza, de jellemzően forintban számolják a visszajárót. Nincs adat arra vonatkozóan, hány üzlet fogadja el az eurót és mekkora pénzmozgásról lehet szó.
