Servius Sulpitius Rufus ?akiről egyébként is köztudott, hogy jogi kérdésekben egy sültparaszt- kérdezte ma tőlem, hogy szerintem építési telek értékesítése után keletkezik-e ÁFA fizetési kötelezettség, és amennyiben igen, akkor arra vajon az általános szabályok szerint, vagy a fordított ÁFA-fizetés szabályai szerint kerül-e sor.
E kérdés méltán tart nagy érdeklődére számot provinciaszerte, különösen a kalmárok körében, de a választ azért küldöm mindenkinek, aki szereti.
Az a helyzet, hogy az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény értelmező rendelkezései szerint építési telek nem más, mint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építési telek és építési terület, amely egyúttal nem minősül beépített ingatlannak. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. LXXVIII. törvény szerint építési telek beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közútról vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek.
Servius első kérdésre az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 86. §. (1) bekezdés k) pontja adta meg a választ. Eszerint mentes az adó alól a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését. Nincs tehát szerencséd öreg cipész, mondtam neki, mert az építési telek, noha az is beépítetlen ingatlan, mégsem vonatkozik rá az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény fenti szakaszában biztosított mentesség, tehát értékesítése ÁFA fizetési kötelezettséget von maga után.
Csak zárójelben jegyeztem meg, főként azért, hogy Serviust összezavarjam, hogy az Áfa-törvény 88. §. (1) bekezdése valóban megengedi, hogy a 86. §. (1) bekezdésétől eltérően a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az állami adóhatóságnak tett előztes bejelentése alapján úgy döntsön, hogy ?egyebek mellett- a 86. § (1) bekezdésének k) pontjában említett termékértékesítését adókötelessé teszi. Ebben az esetben azonban jó, ha megfontolja a dolgot, mert a császárnak mindig meg kell adni, ami a császáré, ezért a 88. §. (5) bekezdése kimondja, hogy az az adóalany, aki (amely) élt az (1) bekezdésben említett választási jogával, attól a választása évét követő ötödik naptári év végéig nem térhet el.
Építési telek esetén azonban -mint láttuk- ez a lehetőség nem illet meg senkit, így Servius kérdésére a szomorú válasz: építési telek értékesítése ÁFA köteles tevékenység.
De kinek kell az ÁFA fizetést teljesítenie? E kérdéssel, megvallom, Servius engem is meglepett, mert magam inkább a tengeri hadviselés és kereskedelem jogába vagyok járatos, és konyítok valamicskét a Vesta-szüzekhez is, de a fordított ÁFA intézményéről tőle hallottam először. Régi barátságunkra tekintettel azonban tovább kutakodtam.
Az általános forgalmi adó főszabálya, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adót – ha e törvény másként nem rendelkezik – az az adóalany fizeti, aki (amely) az ügyletet saját nevében teljesíti. (Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 138. §.-a.).
Ez világos beszéd, gondoltam, maga Phoebus sem lehetne világosabb. De akkor mi zavarhatta meg Serviust? Ez nem lehetett más, mint az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bekezdés e) pontja, mely szerint az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti a 86. § (1) bekezdésének k) pontja alá tartozó termékértékesítés esetében, ha az értékesítő adóalany élt a 88. §-ban említett választási jogával.
Nem lehet itt a 142. §. szerinti fordított ÁFA szabályait alkalmazni, jó öreg Servius, mert azt csak néhány életviszony tekintetében engedi meg a törvény, ezek között például akkor, ha beépítetlen telkünk van, mely értékesítése főszabály szerint tárgyi adómentes ugyan, de mi adókötelezettséget választottunk rá.
Építési telek esetében azonban ilyen lehetőséggel nem élhetünk, így a főszabály szerint az köteles az adófizetésre, aki teljesít.
Galvano de Bologna
Kérdezném,hogy a „LAKÁSÁFA” mely vállalkozóknak „kedvez” ??? Vonatkozik e kedvezmény orbán-csókosaira? (A Világgazdaság számításai szerint változatlan építési mennyiség mellett 40 milliárd forintos bevételkiesést jelentene, ha öt százalékra csökkentené a kormány a lakásépítések áfáját, de a fedezet megvan a költségvetésben.
A napilap szerint a fedezet már megvan, jövőre a magasabb bázis miatt a költségvetésben számoltnál 123 milliárddal több bevétel származhat fogyasztási adóból, így nem kell módosítani a költségvetést.
Ahhoz, hogy a kiesést nagyobb építési mennyiséggel pótolni lehessen, 45 ezer új lakást kellene építeni, erre viszont kevés az esély, mivel 10 ezer lakás építése is „álom”. Megjegyezték, hogy a 18 százalékra való csökkentés mintegy 15 milliárdos kiesést jelentene a költségvetésnek, amit évi 13 ezer új lakás építésével lehet pótolni.)
Namármostankéremszépen csak az a nagy kérdés – amire a post sem ad választ -, hogy mi az építési telek és a beépítetlen ingatlan között a különbség. Mert úgy tűnik, hogy a NAV és a bíróság szerint az a telek, amin nincs „INGATLAN”( bármit is jelent ez a kifejezés) az építési telek.