A NAV a kifizetői, munkáltató adatszolgáltatások alapján rendelkezésére álló adatok alapján elkészíti a magánszemélyek személyi jövedelemadó bevallásának a tervezetét. Amennyiben a magánszemély ezt jóváhagyja, a bevallás tervezet rendes éves szja bevallássá válik. A jóvá nem hagyott bevallások is automatikusan éves szja bevallássá válnak 2023. május 22-i után, ami a 2022. évi személyi jövedelemadó bevallás benyújtásának a határideje. Érdemes észben tartani tehát ezt a dátumot és sorra venni bevételeinek és egyéb személyi jövedelemadót érintő pénzügyi tranzakcióinkat, hogy mi az, ami a bevallás-tervezetből kimarad, mi az, amiről a bevallás-tervezet kiegészítésévek nekünk kell vallani vagy esetleg rendelkezni.
- Külföldről származó jövedelmek
A külföldről származó jövedelmek vonatkozásában nem csak a hazai, hanem a külföldi ország adózási rendszerét is ismernünk kell, továbbá figyelembe kell venni a kettős adóztatás elkerüléséről szóló rendelet szabályait is.
A külföldi munkáltatótól megszerzett jövedelem általában a munkáltató szerinti országban adóköteles. Kivétel ez alól, ha a munkát más országban végzik, mert ebben az esetben – az általános szabály szerint – a munkavégzés helye szerinti országnak joga van megadóztatni a külföldi munkáltatótól megszerzett jövedelmet.
Amennyiben a jövedelem szabad foglalkozásból származik, az a magánszemély illetősége szerinti államban adóköteles. A magánszemély illetőségét az állampolgárság alapján, ill. az alapján kell megállapítani, hogy az adóév jelentős részében melyik országban tartózkodott.
Külföldi banknál, befektetési szolgáltatónál vezetett pénzforgalmi számla kamata ill. az értékpapírszámlán jóváírt nyereség Magyarországon adóköteles.
Amennyiben külföldi vállalkozásban tulajdoni részesedéssel bírunk – ide tartozik a külföldi részvény, tulajdoni részesedés -, a kifizetett osztalék vonatkozásában a forrásország (tehát a vállalkozás székhelye szerinti ország) és a magánszemély illetősége szerinti ország (jelesül Magyarország) általában osztozik az adóztatás jogán.
Fenti esetek mindegyikében olyan jövedelemről van szó, amely a bevallás-tervezetben nem szerepel, mert a NAV a bevallás-tervezet összeállításakor nem rendelkezik ezekről a jövedelmekről információval, viszont a későbbiekben nagy valószínűséggel tudomást szerez róluk. Ha tehát külföldi forrásból származik jövedelmünk, azzal a bevallás-tervezetet nekünk kell kiegészítenünk.
- Tőkepiaci ügyletből származó jövedelmek
Ha belföldi bankon, befektetési szolgáltatón keresztül történik tőkepiaci ügyletből – pl. részvény vásárlás, értékesítésből származó árfolyamnyereség – jövedelem realizálása, arról a bank, pénzintézet a NAV felé adatot szolgáltat. Ezt a jövedelmet tehát a bevallás-tervezetben feltűnteti a NAV. Az szja bevallás-tervezetben az adókiegyenlítésre vonatkozó részt azonban nem tölti az adóhatóság, ezzel nekünk kell a bevallás-tervezetet kiegészíteni, ha ellenőrzött tőkepiaci ügylet nyeresége/vesztesége révén adókiegyenlítésre vagyunk jogosultak.
- Ingatlanbérbeadás
Az ingatlanbérbeadásból származó jövedelem abban az esetben szerepel a bevallás-tervezetünkben, ha kifizető részére adjuk bérbe az ingatlant. Kifizetői mivoltából következően a bérbe-vevő ebben az esetben levonja a személyi jövedelemadó előleget, befizeti a NAV megfelelő számlájára és adatot is szolgáltat a NAV felé a kifizetett bérleti díjról és a levont (befizetett) adóelőlegről.
Amennyiben magánszemély a bérlő, az adóelőleget nekünk magunknak kell befizetni negyedévente a NAV Személyi jövedelemadó számlájára és a bevallásban is nekünk kell szerepeltetni. Ha tehát magánszemély részére adjuk bérbe az ingatlanunkat, az ingatlanbérbeadásból származó jövedelemmel nekünk kell a bevallás-tervezetet kiegészíteni.
- Ingatlanértékesítésből származó jövedelem
Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem a magánszemély bevallás-tervezetében nem szerepel. Amennyiben tehát a beszerzéstől számított 5 éven belül az ingatlanunkat értékesítjük és az értékesítéskori ár magasabb, mint a beszerzéskori ár, úgy az ingatlanértékesítésből így keletkező jövedelem összegével (és adójával) nekünk kell kiegészítenünk a bevallás-tervezetünket.
A földhivatali procedúra révén adatszolgáltatási kötelezettség is van beépítve a folyamatba, tehát ha ingatlanértékesítésre tekintettel jövedelmünk keletkezik, nem érdemes a bevallást „halogatni” – abban az évben kell megtenni, amelyik évben az ingatlanértékesítésből a bevételt realizáltuk.
- Ingóság értékesítéséből származó jövedelem
Ingóság értékesítéséből származó jövedelem esetén a bevallás-tervezetünket nekünk kell kiegészíteni. Nem adóköteles az adóévben 200 ezer forintot meg nem haladó ingóság értékesítésből származó jövedelem. Amennyiben az ingóság értékesítéséből származó jövedelmünk az adóévben a 200 ezer forintot meghaladja, úgy azt be kell vallanunk, azzal a bevallás-tervezetet ki kell egészítenünk, viszont a 200 forintra eső 15% személyi jövedelemadót (30 000 forint) nem kell megfizetnünk.
- Rendelkezés az adóról – önkéntes pénztári rendelkezések
Az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot a magánszemély az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által kiadott igazolás alapján teheti meg, ha ezzel kiegészítené a bevallás-tervezetét. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár a kiadott igazolásról adatot szolgáltat a NAV-nak, így az elkészített bevallás-tervezet – elvileg – az önkéntes pénztári rendelkező nyilatkozatot már tartalmazza.
Ha azonban a magánszemély több önkéntes pénztári tagsággal rendelkezik, akkor a rendelkező nyilatkozathoz az ő közreműködése is mindenképpen szükséges. Ha tehát a magánszemély több önkéntes pénztári tagsággal is rendelkezik, akkor a bevallás-tervezet kiegészítésével van lehetősége arra, hogy több rendelkezésre jogosító önkéntes pénztári tagsága esetén megjelölje, hogy melyik pénztárhoz kéri a befizetett összeg 20 százalékának (több önkéntes pénztári tagság esetén is maximálisan 150 ezer forintnak) a kiutalást.
- Adókedvezmények
Végezetül érdemes figyelmet fordítanunk a bevallás-tervezetben figyelembe vett adókedvezményekre, mert a NAV a bevallás-tervezetben csak azokat az adókedvezményeket veszi figyelembe, amelyekről előzetesen nyilatkoztunk. Amennyiben családi adókedvezményre, első házasok kedvezményére, bizonyos betegségek esetén járó adókedvezményre vagy személyi kedvezményre vagyunk jogosultak, és a kifizető, munkáltató ezeket a kedvezményeket év közben nem vette figyelembe az adóelőleg levonásakor, azt a bevallás-tervezet kiegészítésével (amennyiben az adó erre fedezetet nyújt) megtehetjük.
Amennyiben a kifizető, a munkáltató több adóelőleget vont le, vagy az adókedvezmények révén személyi jövedelemadó visszajár, azt a NAV 30 napon belül utalja az általunk megadott számlaszámra.
