Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.2. pontja részletezi, hogy milyen termékek tartoznak a munkaruházati termékek közé. Alapvetően az egyenruha, a formaruha, a védőruha és a munkaruha, valamint tartozékai. Általános meghatározással az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve, hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetve a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be. 2012 előtt a Munka Törvénykönyve úgy fogalmazott, ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a munkavállalónak munkaruhát köteles biztosítani.
munkavédelmi bakancs
Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.24. pontja szerint a nem pénzben kapott juttatások közül adómentes a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adott munkaruházati termék. Ezen előírásból természetesen a munkaruházatitermék-juttatás elszámolható lehetne a személyi jellegű egyéb kifizetések között. Hosszú évtizedek során azonban a munkaruházatitermék-juttatás a munkavállalás elválaszthatatlan része lett, és természetessé vált – kötelező juttatás esetén – az eszközök közötti nyilvántartásba vétel.
Amennyiben a munkaruházati termék várható kihordási ideje meghaladja az egy évet, azaz tartósan szolgálja a vállalkozási tevékenységet, akkor az tárgyi eszköznek minősül (elsődlegesen beruházásként kell elszámolni). A rendeltetésszerű használatbavételkor azonban – tekintettel arra, hogy ezen termékek egyedi bekerülési, előállítási értéke jellemzően nem haladja meg a 100 ezer forintot – egy összegben terv szerinti értékcsökkenési leírásként elszámolható, vagy a várható hasznos élettartam alatt terv szerinti értékcsökkenés formájában leírható.
Amennyiben a munkaruházati termék várható kihordási ideje nem haladja meg az egy évet, akkor az Szt. 28. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján, a beszerzéskor készletre kell venni, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor anyagköltségként kell elszámolni.
Amennyiben a munkáltató olyan munkaruházati terméket ad a munkavállalónak, amely termék nem tartozik az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.2. pontjában felsoroltak közé, ez az Szja-tv. előírásaiból következően adóköteles természetbeni juttatásnak, az egyes meghatározott juttatások közé tartozónak minősül, és az átadáskor a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell kimutatni, a bekerülési értéke 1,18-szeresét adóalapnak tekintve a személyi jövedelemadóját és a 19,5 százalékos egészségügyi hozzájárulását meg kell állapítani, be kell vallani és be kell fizetni.
Ha a munkavállaló a kihordási idő letelte előtt kilép, belső szabályban rögzítendő, hogy a munkaruházati terméket vissza kell-e adnia vagy sem. Ha vissza kell adni, akkor azt a könyvekben kimutatott értéken (általában nulla értéken) kell nyilvántartásba venni. Ha nem kell visszaadni, akkor arról kell intézkedni, hogy fizet-e vagy nem fizet a kilépő. Ha fizet, akkor mennyit. Ezt a fizetendő, áfát is tartalmazó összeget kell a kilépő felé számlázni (árbevétel+áfa), a nyilvántartás szerinti értéket pedig egyéb ráfordításként elszámolni. Szja-vonzata nincs.
Ha a munkáltató által biztosított munkaruhát 6 hónapon túl viseltem köteles vagyok e a munkaruha árát 100%ban vissza téríteni!??
Feltételezem, hogy munkáltatói oldalon merült fel a kérdés, így ebből a szemszögből igyekszem válaszolni. Nem tudunk ilyen szabályzásról, de! A munkáltató köthet egyéb, a használatot szabályzó megállapodásokat a munkavállalóval, akár egyedileg, akár szabályzatain keresztül a munkaruha használatról, ebben az esetben tájékozatási köztelezettésge van a munkáltatónak, jellemzően a munkaruha használat előtt és írásban.