Az illetéktörvény úgy módosult, hogy az örökség 20 millió forintig illetékmentes a közvetlen hozzátartozók – a gyermek, a házastárs és a szülő esetében. A számításnál a teljes vagyonból előbb a lakás lesz illetékmentes, és ha ennek értéke nem éri el a 20 millió forintot, akkor eddig az értékig más vagyontárgy is illetékmentes lehet. Ezt a szabályt a jövő év első napját követően illetékkiszabásra benyújtott ügyekben, illetve az adóhatóság által a törvény kihirdetésének napján jogerősen még el nem bírált ügyekben kell alkalmazni.
A gépjárműadóról szóló törvény vagyoni típusú adóvá alakítja a cégautó adóját. Mentes lesz ezen adó alól – egyebek mellett – az egyház és a karitatív szervezet által az alapfeladata ellátásához szükséges kocsi, a halottszállító autó, valamint a társadalombiztosítás által finanszírozott házi- és gyermekorvosi ellátáshoz szükséges autó is. Az adó 1.600 köbcentiméter hengertérfogat alatt 7 ezer, afelett pedig 15 ezer forint évente. A bevallás és a fizetés viszont negyedévente történik.
Az adózás rendjéről szóló törvény szerint a munkaadó vállalhatja, hogy elkészítse munkavállalója szja-bevallását. A munkavállalónak nem február 15-ig, hanem január 31-ig kell ezt kérnie.
A munkaadónak nem kötelező elkészítenie a munkavállaló szja-bevallását, de vállalhatja azt. Ezt megteheti például egy betéti vagy polgári jogi társaság is a saját tulajdonosával, ha az nem áll munkaviszonyban.
Aki jogosult az szja-törvény szerint egyszerűsített bevallásra – és nem kérte a munkaadói adóbevallást -, az február 15-ig jelentheti be az APEH-nek, hogy a hatósággal akarja elkészíttetni szja-bevallását. Az adóhivatal akkor is elkészíti a bevallást, ha ingóság vagy ingatlan eladásából is volt jövedelme a magánszemélynek.
A személyi jövedelemadó (szja) törvény fogalmai között módosul a magánszemély összes jövedelmének meghatározása: nem kell beszámítani az ingatlan-átruházásból az összevont adóalapba nem tartozó jövedelmet, viszont figyelembe kell venni az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alapján kapott bevételt.
Új fogalom az szja-törvényben a kiküldetési rendelvény, amelynek a kiküldött adószámát is tartalmaznia kell, és két példányban kell kiállítani. A másodpéldányt a kiküldött magánszemély kapja, akinek ezt öt évig meg kell őriznie.
Az adókedvezmény mértéke évi 3,4 millió forintig egységesen 30 százalék, de összesen csak évi 100 ezer forint adókedvezmény jár. Ebbe beletartozik az új, háztartási adókedvezmény is. A háztartási kedvezménybe a lakásfelújítás mellett beleszámít a gyermekfelügyelet és a háztartási gépek javításának költsége is. A törvény felsorolja, hogy milyen sorrendben lehet igénybe venni az adókedvezményeket. Az élen a lakáscélú hitel kedvezménye, míg a végén a családi, illetve az egyéb kedvezmény áll.
Szintén az szja-törvényt érinti az a módosítás, amely az átalányadó értékhatárát 8 millióról 15 millió forintra emeli.
A parlamenti képviselők február 1-jétől 15 százalékos adót fizetnek költségtérítésük után, ugyanez vonatkozik a polgármesterekre és az önkormányzati képviselőkre is.
A társasági adót érintő törvénymódosítás egyik eleme a rendezett munkaügyi kapcsolatok definiálása: a munkaszerződéseknek jogszerűeknek kell lenniük, nem sérthetők meg a szakszervezet és az üzemi tanács, illetve azok képviselőinek jogai, továbbá be kell tartani az európai üzemi tanácsokra előírt konzultációs kötelezettséget. Amennyiben a rendezett kapcsolatok megsértését a hatóság – az adott és a megelőző adóévben – nem állapította meg jogerős és végrehajtható határozatban, illetve nem szabott ki bírságot (amit a bíróság is jóváhagyott), akkor rendezett a munkaügyi kapcsolat a cégnél, és alkalmazható a 10 százalékos társasági adókulcs.
Az áfatörvény kimondja, hogy adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor az adó alapját képező ügylet megvalósul. Az adót akkor is meg kell fizetni, ha a teljesítés hiánya ellenére történik a számlakibocsátás, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja az értékesítő, hogy a számlakibocsátás ellenére nem történt teljesítés, vagy más teljesített. A módosítás ezt megtoldja azzal, hogy a számlát a bizonyítással egy időben érvénytelenítenie kell a kibocsátójának, továbbá haladéktalanul értesíteni kell a számlán megjelölt vevőt.
A jövedéki adótörvényben az ólmozatlan benzin jövedéki adója – ezer literenként – 108.300 forintról 108.700 forintra emelkedik. A kedvezményes – 103.500 forintos – adó akkor alkalmazható, ha bioetanolt kevernek a benzinbe. A keverési arány 4,4 százalékról 4,8 százalékra emelkedik.
A gázolaj jövedéki adója is emelkedik jövőre, ezer literenként 88.900 forintról 89.300 forintra. A bioetenol keverési arányának itt is el kell érnie a 4,8 százalékot ahhoz, hogy a kedvezményes 85.000 forintos adót lehessen alkalmazni.
A helyi adókról szóló törvény megszünteti az üdülők bérlőinek az idegenforgalmi adó alóli mentességét. Az indoklás szerint a cégek visszaéltek ezzel, amikor bérelt üdülőkben helyezték el alkalmazottaikat. A jövő évtől csak a tulajdonos és a hozzátartozója lesz mentes az idegenforgalmi adó alól.
Az illetéktörvény egyik új szabálya így szól: ha az ingatlan ellenértéke nem éri el a forgalmi érték 50 százalékát, akkor a vételár és a forgalmi érték fele közötti összeg után ajándékozási illetéket kell fizetni. (Ez függ a rokonsági foktól, de általában magasabb a visszterhes illetéknél.) A másik 50 százalék után a normál ingatlan-átruházási illetéket kell megfizetni.
A vagyonszerzési illetékre vonatkozó mentesség, illetve kedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a vagyonszerzést a vásárló az előírt hatóságnak határidőben bejelentette.
