Az Európai Unió Tanácsa elfogadta az áfa- irányelv végrehajtási rendelkezéseit. A Rendelet előírásainak többsége 2011. július 1-jén lép életbe. Ez azért fontos, mert Magyarországon külön parlamenti jóváhagyás nélkül, közvetlenül és kötelezően alkalmazni kell. A Rendelet célja, hogy az irányelvek egységesen alkalmazhatóvá váljanak, illetve az sem elhanyagolható, hogy a 2010. január 1-je óta hatályos áfa irányelvek szabályaihoz kapcsolódó rendelkezéseket is tartalmaz, pontosítva, értelmezve azokat.
A rendelet új szabályozást vezetett be a gazdasági tevékenység székhelyére vonatkozóan. Ennek értelmében a központi ügyintézés helyét kell a gazdasági tevékenység székhelyének tekinteni.
Azt hogy mi számít a központi ügyintézés helyének az alábbi pontokkal határozták meg:
- hol történik a vállalkozás irányítására, vezetésére vonatkozó alapvető döntéshozatal,
- a létesítő okirat szerint hol található a székhely,
- ügyvezetés üléseinek mi szolgál helyszínül.
Amennyiben ezen kritériumok alapján a gazdasági tevékenység helye nem határozható meg, annak lesz döntő szerepe, hogy hol hozzák meg a vállalkozásra vonatkozó alapvető irányítási döntéseket. A gazdasági tevékenység székhelye tehát eltérhet a bejegyzett székhelytől (cégjogi értelemben), illetve a társasági adóról szóló törvényben meghatározott üzletvezetés helyétől. A Rendelet leszögezi, hogy egy egyszerű postai cím, nem tekinthető az adóalany gazdasági tevékenységének székhelyéül.
A következőkben vizsgáljuk meg 3 példát, amely vállalkozásokra ezen szabály hatással van:
- Előfordulhat, hogy a szolgáltatást áfásan kell számlázni, ha a vállalkozás szolgáltatást nyújt olyan vállalkozás számára, amely külföldön rendelkezik bejegyzett székhellyel, de a gazdasági tevékenység székhelye, tehát a központi ügyintézés helye Magyarországon található.
- Ha a vállalkozás szolgáltatást vesz igénybe olyan vállalkozástól, melynek székhelye belföldön van és áfát számít fel, elengedhetetlen megvizsgálni, hogy a szolgáltatást nyújtó adóalany székhelye valóban Magyarországon található-e.
- A szolgáltatónak magyar áfát kell felszámítania, abban az esetben, ha azon cégcsoportban, amelyhez a társaság tartozik van olyan hazánkba szolgáltatást nyújtó, külföldi bejegyzésű cég, amelynek gazdasági tevékenység székhelye Magyarországon van.
Összegezve tehát ellenőrizni kell, hogy a másik félnek, hol található a a gazdasági tevékenysége székhelye, ha egy társaság külföldi bejegyzésű társaságnak nyújt, vagy ilyentől vesz igénybe szolgáltatást.
